356 cikk rendezése:
301. cikk / 356 Beszerzés tulajdonszerzés nélkül
Kérdés: Önkormányzat köztéri műalkotást kíván egy jeles évfordulóra beszerezni. Nem tudható, hogy milyen formájú, megjelenésű és a térben mekkora kiterjedésű műről lehet szó. A beszerzésre (bruttó) 20 millió forintot különített el. A mű elkészülte után nem képezné az önkormányzat tulajdonát, annak az alkotó válna a tulajdonosává. Megfogalmazandó igény, hogy – a művészi életben is – elismert, neves művésztől történjen a megrendelés. Kérdés: milyen eljárás alá tartozik a beszerzésünk, és hogyan kell lefolytatni az adott eljárást?
302. cikk / 356 Közbeszerzési eljárás speciális termékre
Kérdés: Kiírható-e közbeszerzési eljárás egy-egy speciális termékre, például banki szolgáltatásra, amelyet csak egy-két bank nyújthat, és ez alapján lehetséges-e zárt meghívásos eljárás lefolytatása?
303. cikk / 356 Rendvédelmi, katonai célú beszerzések értéke
Kérdés: Hogyan kell meghatározni a beszerzés értékét a rendvédelmi célú beszerzések esetén?
304. cikk / 356 Eljárásfajta megválasztása objektív okból előre nem tervezhető munkák esetén
Kérdés: A hóeltakarítást szeretnénk vállalkozóra bízni. Az előző év ehhez kapcsolódó költségei megközelítőleg nettó 4 millió forintot tettek ki. Milyen eljárást alkalmazzunk a következő évre kötendő szerződéshez, mivel az időjárási viszonyok nem tervezhetőek?
305. cikk / 356 Dokumentáció átvételének határideje
Kérdés: Mi indokolja, hogy a közbeszerzési eljárások során a dokumentáció átvételének határideje azonos legyen az ajánlattételi határidő lejártával, órára megegyezően?
306. cikk / 356 Jogorvoslati határidő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárás során milyen dátumhoz kötődik a 90 napos jogorvoslati határidő? Ez esetben ugyanis a tárgyaláson részt nem vevő más cégek csak az eredményhirdetés Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenésekor értesül az esetleges jogsértésről.
307. cikk / 356 Kárveszély-elhárítás az új Kbt.-ben
Kérdés: Nem szerepel a hatályos közbeszerzési törvényben a baleset, közvetlen balesetkár elhárítása, árvíz stb. veszély esetén alkalmazandó eljárásrend, mint ahogyan az a régi Kbt.-ben volt. Mi a követendő szabály? (Több fórumon is feltettük ezt a kérdést, de érdemi választ eddig nem kaptunk.)
308. cikk / 356 Alkalmatlan ajánlattevő, érvénytelen, érvényessé tehető ajánlat
Kérdés: A korábbi Kbt. előírásai szerint lefolytatott hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárás során az írásos alapajánlatot az ajánlattevő nem az ajánlatkérési dokumentációban meghatározottak szerint készítette el. Tárgyalásra bocsátható-e az alapajánlat, vagy a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján tárgyalás nélkül érvénytelenné kell-e azt nyilvánítani?
309. cikk / 356 Jogorvoslati határidő elmulasztása önhibán kívül
Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)
310. cikk / 356 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
