Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás során a szerződés teljesítéséről (Kbt. 307. §-a) kötelező-e a közzététel? Ha igen, akkor hol, a Közbeszerzési Értesítőben?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 307. §-a valamennyi, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzés, közbeszerzési eljárás tekintetében érvényesítendő szabályt tartalmaz. Ebből következően minden, a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Hivatalos megjelenés időpontja késedelem esetén

Kérdés: Felháborítónak tartom, hogy az EU Hivatalos Lapban később jelent meg a hirdetmény. Ebben az esetben mi számít hivatalos megjelenésnek? Aminek kellett volna lenni, vagy amikor az Értesítőben, vagy amikor a Hivatalos Lapban megjelent? Miből adódhat a késedelem? Más tagállamokban ez hogyan történik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése, illetve a 184. §-ának (1) bekezdése értelmében a közösségi értékhatárokat elérő vagy azt meghaladó értékű közbeszerzésekkel kapcsolatban elkészített, és a Közbeszerzések Tanácsán keresztül megküldött hirdetmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
Részlet a válaszából: […] A probléma olyan határmezsgyén mozog, amelynek sajátosságából adódóan – véleményünk szerint – kétféle megoldás ötvözése látszik elfogadhatónak. A nem a kivitelező hibájából adódó meghibásodási kár tekintetében az ajánlatkérőnek a tőle elvárható módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Előzetes tájékoztatás különös közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a Kbt. 181-183. §-ai adják meg.E szerint az ajánlatkérő évente legalább egyszer, a költségvetési év kezdetét követően haladéktalanul, de legkésőbb minden év április 15. napjáig időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni az elkövetkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] Ugyan már érdektelen, de a jelenlegi Kbt. szempontjából mégis érdekes első részre a válasz egyértelmű: igen, támadható, hiszen nem szerepelt a kötelező formula a hirdetményben a régi Kbt. szerint. Az új Kbt.-re vonatkozóan hasonlóképpen és egyértelműen szükség van a "vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Ismételt ajánlatkérés lehetősége

Kérdés: Ha például irodaszer-beszerzésünk éves szinten cca. nettó 8-10 M Ft, de az év elején még nem tudjuk pontosan megadni, hogy milyen cikkekből mennyit vásárolnánk, csak negyedéves periódusonként tudjuk azt tervezni, akkor negyedévenként van szükség ajánlatkérésre a Kbt. 299. §-a szerint, egyszerű eljárás lebonyolításával?
Részlet a válaszából: […] A kérdező elképzelése elfogadható. Az éves szinten 8-10 M Ft beszerzési érték árubeszerzés esetében az ún. egyszerű értékhatár, azaz 25 M Ft alatt van, amely érték nem teszi szükségessé hirdetmény közzétételét a Közbeszerzési Értesítőben, hiszen az értékhatár fele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Technikai tender továbbfejlesztése a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan alakul a közbeszerzési eljárás a szellemi alkotás jogának figyelembevételével egy meglévő technikai tender továbbfejlesztése esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályai értelmében hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására van lehetőség, ha [Kbt. 125. § (2) bekezdésének b) pontja] a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. tartalmazza a következők szerint:Értelmező rendelkezéseiben meghatározza egyrészt a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát, amin az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia az ajánlatok bírálati szempontját, amely lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.A fentieken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Ajánlattevői kör szűkítése

Kérdés: Milyen feltételek mellett szűkítheti az ajánlatkérő az ajánlattevők körét?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban elmondható, hogy a Kbt. meglehetősen korlátozott körben engedi meg az ajánlattevők körének szűkítését alapelveivel összhangban.Az ajánlattevők elsősorban a Kbt.-ben szabályozott kizáró okokat kötelesek eljárásukban figyelembe venni, tehát értelemszerű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.
1
31
32
33
36