Opciós jog mértéke a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. alapján kialakult-e valamilyen gyakorlat arra nézve, hogy az ajánlatkérő milyen mértékű opciós jogot köthet ki és mi minősül eltúlzottnak?
Részlet a válaszából: […] ...opciós joggal kapcsolatban az ajánlatkérők a hirdetmény-ellenőrzést követően általában visszafogottabbak a megjelent hirdetmények alapján. A legfontosabb feltétel, hogy az opció értéke a becsült érték meghatározásakor jelenjen meg. Azt az elképzelést, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Szerződésmódosítás pályázati konstrukció előírása miatt

Kérdés: 2013. évben a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerint hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást folytattunk le építési beruházás tárgyában. A szerződéskötést követően derült ki, hogy az egyik épület a pályázati konstrukció miatt nem szerepelhet a közbeszerzésben. Ilyen esetben lehet szerződésmódosítással orvosolni a kialakult helyzetet, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] Nem pontosan értjük a kérdést, de megpróbálunk válaszolni.Amennyiben arról van szó, hogy több épület megvalósítását írták ki az építési beruházás keretében, oly módon, hogy ennek európai uniós támogatás adja a fedezetét, de a kiíráskor még nem volt ismert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Nem nevesített alvállalkozó cseréje

Kérdés: A nem nevesített alvállalkozó cserélhető a szerződés teljesítésének időtartama alatt? Ha igen, akkor be kell jelentenem?
Részlet a válaszából: […] ...bevonása esetében arra is figyelemmel lennie az ajánlattevőnek, hogy az új alvállalkozó sem tartozhat az eljárást megindító hirdetményben megfogalmazott kizáró okok hatálya alá, mivel ennek folyamatos biztosítását, még a "lecserélt"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Semmis közbeszerzési szerződések

Kérdés: A közbeszerzési szerződés megtámadható a Ptk. szabályai szerint?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés semmisségét eredményezik. Három fő esetkör van:– a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés,– a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kötött szerződés, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás feltételei nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] ...a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Jogkövetkezmények részajánlattétel lehetőségének kizárása esetén

Kérdés: Milyen következményeket von maga után az, ha az ajánlatkérő nem biztosítja a részajánlattétel lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati szakaszban támadják meg a hirdetményt, a jogorvoslati fórum a Kbt. 46. §-ának (3) bekezdése alapján megállapíthatja a részajánlattételi kötelezettséget. Erre vonatkozóan viszonylag kevés jogorvoslati tapasztalat áll rendelkezésre. Ennek oka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Az Erzsébet-utalvány esetén a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti kizárólagosság és az alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fennállhat?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...122. §-ának (7) és (8) bekezdésében lehetővé tett esetre terjed ki, illetve korábbi jogorvoslati tapasztalatok alapján általában a hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás három potenciális ajánlattevőjének kiválasztására, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Dokumentáció kötelező készítése és átvétele

Kérdés: Kötelező-e az ajánlatkérőnek dokumentációt készítenie? Elindulhatok-e a tenderen, ha nem veszem át a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, továbbá tartalmazhat igazolás- és nyilatkozatmintákat. Ez alól a főszabály alól a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jelent kivételt, mert ebben az eljárásban nem szükséges dokumentációt készíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
1
44
45
46
112