1497 talált cikk az igazolás kifejezésre

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?

Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?

Kérdés: Kell-e, és ha igen, milyen esetekben kell a minősített ajánlattevők jegyzékében szereplő ajánlattevőnek is igazolnia alkalmasságát egy adott közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Mi a jelentősége annak a nyilatkozatnak, amely arról szól, hogy az ajánlattevő a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény, illetve a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá tartozik-e, avagy sem? Ha igen, ez milyen többletkötelezettséget jelent az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás során?

Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?

Kérdés: Kérem szíves válaszukat az alábbi, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban. A 2007. évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő bizonyos állami tisztségviselők és munkavállalók tekintetében. E törvény 3. § (1) bekezdésének b) pontja és a 3. § (3) bekezdésének ea) pontja írja elő, hogy azoknak is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségük van, akik önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak közbeszerzési eljárás során. Társaságunk érintett munkavállalói vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek eleget tettek. A 2007. évi CLII. törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a közbeszerzési eljárást nem társaságunk apparátusa folytatja le, hanem bonyolítót (mely elsősorban magántulajdonban lévő, közbeszerzési eljárások lefolytatására szakosodott gazdasági társaság) vesz igénybe, amely a közbeszerzési eljárás során – többek között – döntési javaslatot tesz. Vonatkozik-e (vonatkozhat-e) a bonyolítóra a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, tekintve, hogy olyan ajánlatkérő nevében jár-e akinek a munkavállalói kizárólag a közbeszerzésekkel összefüggésben kötelezettek vagyonnyilatkozatot tenni? Az ajánlatkérőnek a bonyolítótól kell-e, s ha igen, milyen igazolást kérni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatosan?

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?

Kérdés: Az ajánlati felhívásnak a szerződést biztosító mellékkötelezettségek című pontja a következőt tartalmazza: "Teljesítési biztosíték: összege a nettó szerződéses ár 10 százaléka a Kbt. 53. § (5) bekezdése a) pontja szerinti formában az ajánlattevőként szerződő fél választásának megfelelően." Mit jelent a felhívásban ez a megfogalmazás?

Kérdés: Az ajánlati dokumentáció alapján az ajánlattétel nyelve a magyar. A dokumentáció vonatkozó része a következőt tartalmazza: "Ajánlattevőnek minden nem magyar nyelvű nyilatkozatot, hatósági igazolást és dokumentumot (például minősítő okiratok, diplomák) magyar fordításban is az ajánlathoz kell csatolnia." Elég az idegen nyelvű dokumentumok egyszerű magyar nyelvű fordítása, és nem szükséges azokat a 24/1986. MT rendelet által meghatározott, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda általi hiteles magyar fordításban az ajánlathoz csatolni?