Referenciaigazolás közös ajánlattételkor

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le építési beruházásra. Az egyik közös ajánlattevőnk két tagból áll, ahol a két tag egymás részére kiállított egy-egy referenciaigazolást csatolt a referenciakövetelmény teljesítésének igazolására. A közös ajánlattevők igazolhatják a referenciát a saját maguknak kiállított referenciaigazolással?
Részlet a válaszából: […] ...22. § (3) bekezdése alapján építési beruházás esetén a korábbi teljesítésre vonatkozó alkalmassági követelmény (referencia) igazolási módja kötelező jelleggel a referencialevél, akár nemzeti, akár uniós eljárási rendben folytatják le a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Választható kizáró okok

Kérdés: A fakultatív kizáró okok köre mely adatbázisokból ellenőrizhető?
Részlet a válaszából: […] ...az adatbázist vizsgálja. Maga „A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a kizáró okok tekintetében benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról a Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők vonatkozásában (2025...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Árlejtés és fordított bírálat

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdését, van annak jogszabályi vagy a joggyakorlatban fellelhető akadálya, hogy elektronikus árlejtést is alkalmazzon? Ha ebben az esetben is alkalmazható az elektronikus árlejtés, jól gondolom, hogy azt az ajánlatok értékelését követően, de még a bírálat előtt kell lefolytatni a Kbt. 81. § (5) bekezdésének alkalmazása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.”A Kbt. szerint az értékelést követően történhet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Gyártói termékleírás

Kérdés: Speciális csomagolástechnikai gépek beszerzésére uniós nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk. A közbeszerzési műszaki leírásban részletesen meghatároztuk az elvárt műszaki paramétereket, valamint azt, hogy a műszaki paraméterek igazolására a gyártó által kiállított termékleírást kell benyújtania az ajánlattevőnek. A műszaki szakértőnk szerint el kellene fogadnunk a termék hazai forgalmazója által kiállított termékleírást is. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban az ajánlattevők részére szükséges információkról szóló tájékoztatást, az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját rendelkezésre bocsátani.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Elhúzódó szerződéskötés

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunk bírálata és a szerződéskötési folyamat nagyon elhúzódott. A nyertes ajánlattevő a szerződéskötés egyeztetése során jelezte, hogy szeretné az árakat a vonatkozó inflációs rátával korrigálni. Emiatt kérdezzük még szerződéskötés előtt, hogy mikor lehet először az árakat indexálni?
Részlet a válaszából: […] ...141. § (2) bekezdésében, a (4) bekezdés c) pontjában vagy a (6) bekezdésben foglalt szerződésmódosítási feltételek fennállásának igazolása, valamint az ítélkezési gyakorlat szerint elvárt szükségesség és arányosság bizonyítása. A Kbt. nem tiltja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.

Munkahelyi baleset és kizáró ok

Kérdés: Súlyos munkahelyi baleset történt cégünknél, a per folyamatban van a munkavédelmi hatósággal. Érdeklődöm, hogy alvállalkozóként kell-e nyilatkozni a kizáró okokról, tekintettel a Kbt. 62. § (1)–(2) pontjára? Megfelelek a kizáró okoknak, vagy a baleset kizár minket a közbeszerzési munkák végzése alól?
Részlet a válaszából: […] ...előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki *a) az elmúlt három évben a 73. § (1) bekezdés g) pontjában említett környezetvédelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.

Szakember hiánypótlása

Kérdés: Az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz. Értékelési szempontként előírta a következőt: M/2.1. alkalmassági követelménynek megfelelő további szakember(ek) száma (fő) (max. 1 fő). Az alkalmasság és az értékelés körében bemutatott szakemberek között nem lehet átfedés. Amennyiben az ajánlattevő a „Nyilatkozat bemutatott szakemberekről” megnevezésű EKR-űrlapon ugyanazon szakembert tünteti fel, mint akit az értékelési részszempontra bemutatott, abban az esetben megváltoztathatja-e akár az értékelésre bemutatott szakember, akár az alkalmasságra bemutatott szakember személyét hiánypótlás keretében? Az említett értékelési részszempont vonatkozásában a Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján meg kellene vizsgálni a fordított bírálat során már az első értékelési körben az alkalmasságnak való megfelelést? Mivel az alkalmasságra bemutatott további 1 főn felüli szakember, vagy elegendő, ha az ajánlatkérő megbizonyosodik róla, hogy az értékelésre bemutatott szakember különbözik az alkalmasságra bemutatni kívánt szakembertől?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 69. § (2) bekezdése szerinti bírálata keretében felhívja az ajánlattevőt az érintett alkalmassági követelményhez kapcsolódó igazolások benyújtására.Ez a rendelkezés a bírálati cselekményekhez kapcsolódik, amely a fordított bírálat második részéhez tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevő személyének változása

Kérdés: Van két magyar cég, mindkettő ugyanannak a külföldi cégnek a tulajdonában. Az egyik céget szeretné megszüntetni az ajánlatkérő, de úgy, hogy beolvadjon a másik cégbe. Melyik cég olvadjon be a másikba? Az egyik cég DKÜ-keretmegállapodás részese, és neki van referenciája DKÜ-pályázatokból. Az a feltételezésünk, hogy a Kbt. 139. § (1) bekezdés b) pontja alapján bármelyik beolvadhat. Itt a kérdés az, hogy a referenciák mehetnek-e tovább?
Részlet a válaszából: […] ...és a referenciákat sem vitte el egy harmadik cég a cégjogi változás során, valamint nem áll a kizáró okok hatálya alatt. Ez utóbbi igazolás csak abban az esetben történik, ha az eredeti szerződő partner megszűnik.(Kéziratzárás: 2026. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Felcserélt részek az EKR-ben

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló, két részben indított közbeszerzési eljáráson az egyik ajánlattevő az első részhez a második részre, míg a második részhez az első részre vonatkozó ajánlatát töltötte fel az EKR-rendszerbe, és a felolvasólapokat is a feltöltésének megfelelően – azaz felcserélve – töltötte ki. Az ajánlatkérő hiánypótlás és felvilágosításkérés keretében kérte tisztázni, hogy az ajánlattevő milyen okból kifolyólag csatolta az egyik részajánlat dokumentációját a másik részhez, továbbá felszólította az ajánlattevőt a felolvasólapok és a dokumentáció feltöltésének javítására. A hiánypótlás teljesítése után az ajánlatkérő által megküldött összegezésben nyertes ajánlattevőként a részajánlatokat és a felolvasólapokat felcserélő ajánlattevőt jelölte meg. Hasonló esetre vonatkozóan a Közbeszerzési Döntőbizottság D.322/18/2019. iktatószámú határozatában elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő figyelembe vett a negyedik ajánlati részben egy, tévedésből a harmadik ajánlati részbe feltöltött ajánlatot. A döntés értelmében az ajánlatkérő jogosan járt el, amikor az ajánlattevő 3. részben benyújtott ajánlatát a 4. részben értékelte. Ugyanakkor a Döntőbizottság által megítélt eset nem járt teljes iratcserével, és a hirdetmény napján hatályos jogszabályok alapján történt az eset mérlegelése. A jelenleg hatályos jogszabályokban két módosítás történt. Az egyik a 424/2017. Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése, miszerint az ajánlattevőnek az EKR-ben az erre szolgáló űrlap kitöltésével külön felolvasólapot kell benyújtania minden olyan rész tekintetében, amelyre részvételi jelentkezést kíván benyújtani vagy ajánlatot kíván tenni, továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése, amely kimondja, hogy akkor nem kérhető egy másik ajánlati részbe feltöltött nyilatkozat vagy igazolás, ha erről az ajánlattevő nyilatkozik. Álláspontjuk szerint, amennyiben nyilatkozat, igazolás is csak abban az esetben nem kérhető az ajánlattevőtől másik részajánlathoz feltöltött dokumentáció esetében, ha erről az ajánlattevő külön nyilatkozik, úgy az ajánlatkérők jogszerűen figyelembe vehetnek-e egy másik részhez feltöltött komplett ajánlati dokumentációt, továbbá jogszerű-e hiánypótlás keretében a teljes iratcserére és a felolvasólapok javítására lehetőséget biztosítani?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint – ellentétben a korábbi DB-gyakorlattal, melyre vonatkozik a jelzett eset, illetve a D. 98/2019. számú eset is – nem kötelezhető az ajánlatkérő arra, hogy észlelje a keresztbe töltést, és annak következményeként a hiányzó információkat a hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Fizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó nem vett igénybe alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozói díj egy részét visszatartja.Az f) pont szerint az ajánlattevőként szerződő fél átadja az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait.Miután a projekt megvalósítása során két számla (egy részszámla és egy végszámla) kiállítására jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
151