Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzati képviselő jelezte, hogy egy sportegyesületnél elnöki pozícióra választotta meg a küldöttgyűlés. A sportegyesület pályázhat-e az adott önkormányzathoz, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg az egyesület honlapján a 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § e) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségének eleget tesz?
Részlet a válaszából: […] ...kell tudnia megbizonyosodnia afelől, hogy az érintett képviselő valóban nem kerül olyan helyzetbe, hogy esélyegyenlőtlen módon többletinformációhoz jusson az eljárásról, vagy hatást gyakorolhasson a döntésre. Az ilyen módon adminisztrált távolság biztosítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
Részlet a válaszából: […] ...bonyolult jogkérdés, melyet egy gazdasági szereplőnek nem kötelezettsége vizsgálni, továbbá nem is áll rendelkezésére elegendő információ az alanyi hatály megítélése vonatkozásában. Ez kifejezetten az a kérdés, melyért a beszerző, ajánlatkérő felel. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Iratbetekintés korlátozása

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásaink során rendszeresen elfordul, hogy az ajánlattevők az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintést kérnek a konkurens ajánlattevők ajánlataiba. A Kbt. 45. § (1) bekezdése nem köti a betekintési jogosultságot sem a betekintő ajánlatának érvényességéhez, sem a betekintő ügyfélképességéhez (azaz van-e a betekintés alapján reális esélye az eljárás eredményét a saját javára módosíttatni), pusztán az ajánlat teljes körű átvizsgálását zárja ki, és előírja, hogy a betekintést kérő nevezze meg a feltételezett jogsértést. Esetünkben a problémát egyrészt a feltételezett jogsértés megnevezésének pontossága jelenti. A jellemző megfogalmazás, hogy a műszaki ajánlatban megajánlott termékek meg nem felelését vélelmezi a kérelmező. A feltételezett jogsértés megnevezése ezzel formailag megtörténik, de mégis általános. A másik probléma az, hogy ha az előbbit az ajánlatkérő elfogadja, akkor a betekintés feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértéke a teljes szakmai ajánlat átvizsgálása (az üzleti titokká nyilvánított tartalom kivételével). Ez bár forgalmilag nem az ajánlat teljes egészében történő átvizsgálása, de a szakmai ajánlat a teljes ajánlat kb. 90%-át jelenti. Kérjük szíves véleményüket, hogy az ilyen jellegű iratbetekintési kérelmek elutasítására látnak-e jogilag megalapozott lehetőséget.
Részlet a válaszából: […] ...jelent kockázatot. A kérdésben megfogalmazottak alapján valóban felmerül a kérdés, hogy amikor egy teljesen esélytelen szereplő igyekszik információhoz jutni, akkor van-e az ajánlatkérőnek bármilyen lehetősége visszautasítani azt.Erre a válasz, hogy nincs. A jogorvoslat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

DBR és a feltételes közbeszerzés

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk felállítani, de feltételes közbeszerzéssel. Dinamikus beszerzési rendszer esetén lehet feltételes közbeszerzési eljárást indítani? Amennyiben igen, úgy melyik szakasz lesz feltételes? Mindegyik ajánlattételi szakasz, vagy csak a részvételi szakasz?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét. Ha ez a jövőbeli esemény csak egyes ajánlattételi szakaszokat érint, akkor ennek az információnak kell egyértelműen kiolvashatónak lenni, és ebben az esetben csak az adott ajánlattételi felhívást érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Műszaki-funkcionális egység kérdése időben egymástól elváló építési beruházások esetén

Kérdés: Önkormányzati közösségi létesítmény kialakítására nyertünk el pályázati forrást 2021-ben. A beruházás megvalósítására közbeszerzési eljárásban, építési beruházás tárgyában kötöttünk vállalkozási szerződést 296 millió Ft értékben. A beruházás megvalósult, a létesítmény 2024. augusztusban került átadásra. A pályázati forrás szűkössége miatt, a kialakított épületben „üresen” hagytuk azt a helyiségcsoportot, ahol most hűtőkamrát alakítanánk ki saját forrás felhasználásával, 5,5 millió Ft értékben. Közbeszerzési szakértőnk szerint erre is közbeszerzésben kell szerződést kötnünk, mert az eredeti építészeti tervekben szerepelt, a hűtőkamra kialakítása építési beruházásnak minősül, és 2022-ben forráshiány miatt maradt el a megvalósítása. Mi úgy gondoljuk, hogy miután az eredeti beruházás szerződése már teljesült, és ezt a beruházást saját forrásból valósítjuk meg, továbbá a szerződés értéke sem éri el a közbeszerzési értékhatárt, közvetlenül szerződhetünk. Mi lenne a jogszerű megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...nem teljesen ismerjük a beruházás műszaki hátterét és dokumentációját, a kérdés szerinti információkra alapozva tudjuk a kérdést megválaszolni.A Kbt. 17. § (5) bekezdése alapján az építési beruházás becsült értékét úgy kell megállapítani, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerülése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelekben 2022. 05. 11-én (266. lapszám) megjelent 4899. számú kérdés kapcsán szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy már aláírt keretmegállapodás teljesítési időtartama alatt egy kéttagú konzorcium vezetője kizáró ok hatálya alá kerül (felszámolás miatt), jelenleg is az-e az álláspontjuk, hogy ha a másik tag nem felel meg önállóan az eljárás során előírt alkalmassági követelményeknek, illetve értékelési szempontoknak – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a vezető tag jogutód nélkül szűnik meg –, a fennmaradó tagnak nincs lehetősége a továbbiakban versenyújranyitásokon részt venni? Illetve amennyiben valamely alkalmassági követelménynek önállóan nem tud megfelelni, van-e lehetősége jelen helyzetben (kapacitást nyújtó) alvállalkozóval megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...irreleváns.A jogkövetkezmények további esetei a keretmegállapodás jogi rendelkezéseitől függenek, a kérdés nem tartalmaz erre vonatkozó információt. A központi beszerző szervezetek által gyakran alkalmazott eljárásrend, hogy a kizáró ok hatálya alatt álló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Új műszaki táblázat bekérése az értékelési szakaszban

Kérdés: Árubeszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásban 30 termékre kértünk ajánlatot. Az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban rögzítettük, hogy a terméktáblázatban megjelölt típusú termékek mellett elfogadunk azokkal egyenértékű más terméket is. Abban az esetben, ha az ajánlattevő nem az általunk megjelölt, hanem azzal egyenértékű más típusú terméket ajánl meg, a táblázatban fel kell tüntetni az ajánlat tárgyát képező termék pontos típusát, azonosító adatait, melyből ellenőrizhető az előírás szerinti termékkel való egyenértékűség. Előírtuk továbbá, hogy a termékek műszaki adatlapját az ajánlathoz csatolni kell olyan adattartalommal, melyből az ajánlatkérő le tudja ellenőrizni, hogy az adott eszköz megfelel-e a műszaki leírásban foglaltaknak. Mit tehet az ajánlatkérő, ha a műszaki adatlapon közölt adatok alapján nem állapítható meg egyértelműen a megajánlott termékek egyenértékűsége? Hiánypótlásnak és felvilágosításkérésnek van helye ezzel kapcsolatban? Vagy esetleg kiadhatunk egy általunk összeállított műszaki táblázatot a műszaki paraméterek megjelölése mellett, hogy azt töltsék ki az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] ...is. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatok bírálati szakaszában észleli, hogy az ajánlattevők által megadott műszaki adatlapok információs tartalma nem elégséges annak megállapításához, hogy a megajánlott termék az előírás szerinti termékkel egyenértékű-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Ajánlat nyilvánossága határidő-hosszabbítást követően

Kérdés: Az ajánlatkérő meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, de cégünk már korábban benyújtotta az ajánlatot. Bontás vélhetően nem történt, vagy nem látjuk. Mivel a többi ajánlattevő így információt fog szerezni az ajánlatunkról, kérdésünk, hogy ezt hogyan tudjuk megakadályozni?
Részlet a válaszából: […] ...az esetben, amennyiben nem kívánja az ajánlatot az érintett gazdasági szereplő módosítani, úgy nincs teendője, az EKR-ből nem juthat információhoz senki, csak és kizárólag a bontást követően lesznek nyilvánosak a felolvasólapok mind az ajánlatkérő, mind a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

DBR meghosszabbítása

Kérdés: Van-e jogilag akadálya a DBR meghosszabbításának? Jelenleg 28 jelentkezőt tartalmaz, nem szívesen indítaná újra az ajánlatkérő.
Részlet a válaszából: […] ...módosítva továbbá korrigendumot kell feladni. Ebben az esetben a teljes felhívás újra megjelenik, tehát nemcsak a módosításról megadott információk, hanem a hirdetmény aktualizált változata is. A hirdetmény-ellenőrzés időszakában nem fognak tudni új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Működési hiba az EKR-ben

Kérdés: Amennyiben működési hiba történik, de ez nem lesz egyértelmű azonnal, hiszen az ajánlattevőnek vizsgálatot kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnél, hogyan tudja meg az ajánlattevő, hogy például a hiánypótlást benyújthatja-e még?
Részlet a válaszából: […] ...hogy megállapításra kerül-e, hiszen akár egy eljárási cselekményre is vonatkozhat, így valóban csak vizsgálatot követően jut hozzá az információhoz az ajánlatkérő és az ajánlattevő egyaránt. Ennek azért van jelentősége, mert a Korm. rendelet 22. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
1
2
3
88