DBR és indikatív ajánlatkérés

Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó dinamikus beszerzési rendszerbe felvettek minket részvételre jelentkezőként. Az ajánlatkérő rendszeresen küld indikatív ajánlatkéréseket a dinamikus beszerzési rendszerre hivatkozással. Kötelesek vagyunk ezekre válaszolni azért, mert a jegyzéken szerepelünk?
Részlet a válaszából: […] ...felmért becsült érték megelőzheti a bírálati és a szerződéses szakaszban esetlegesen bekövetkező, a helytelenül vagy szűk körű információ alapján megállapított becsült értékből eredő vitás helyzeteket.A kérdés kapcsán viszont egy esetet érdemes megemlíteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban indított uniós nyílt közbeszerzési eljárást. Két kereskedőcég és gyártóként a mi cégünk is ajánlatot tett. Kétszer történt hiánypótlás, majd az egyik kereskedőcéget hirdette ki az ajánlatkérő nyertesnek. Mi rákérdeztünk erre, és előzetes vitarendezési kérelemben kértük az ajánlatkérőtől, hogy végezzen árvizsgálatot, illetve kérjen be árindokolást a nyertestől, hiszen az általunk gyártott terméket ajánlotta meg, viszont jóval a gyártói árunk alatt határozta meg az ajánlati árat. Az ajánlatkérő a vitarendezési kérelmet elutasította. Önök szerint jogszerű az ajánlatkérő eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásra vonatkozó pontos információk hiányában általánosságban tudjuk a kérdést megválaszolni.A Kbt. 73. § (2) bekezdése szerint az ajánlat akkor is érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Hiányos műszaki tartalom hiánypótoltatása

Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.
Részlet a válaszából: […] ...szövegesen az ajánlatkérő által a közbeszerzés tárgyát képező feladatok megvalósítási módjának leírására kért adatokat, információkat. A kérdésben jelzett esetben értelmezésünk szerint ugyanez történt. A Döntőbizottság végül megállapította,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Eltérés a hirdetményben

Kérdés: Az ajánlatkérő felhívásában minden esetben megjelenik, hogy valamennyi részre be kell nyújtani ajánlatunkat, annak ellenére, hogy az egyes részek pont azért vannak szétbontva, hogy ne legyen versenykorlátozó, hogy egyben írja ki. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségét. Amennyiben biztosak akarnak ebben lenni, érdemes rákérdezni, de egyre több hirdetményben az ajánlatkérő a További információk között külön felhívja a figyelmet az általa elfogadható értelmezésre, hiszen valóban a TED-en megjelenő tartalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Üzleti titok tartalma

Kérdés: Iratbetekintésen voltunk, ahol a nyertes ajánlattevő árindokolásába szerettünk volna betekinteni. Az ajánlatkérő semmilyen dokumentumot nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította a teljes árindokolást. Az ajánlatkérői kérdésekből tudjuk, hogy a teljesítés tervezett napjait, mérnökóráit, a teljesítésben részt vevő szakemberek számát és szakágát is be kellett mutatni a költségek ismertetése mellett. Véleményük szerint lehet költséggel össze nem függő tartalmat üzleti titokká nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...vagy költséggel összefüggő tartalmat lehet üzleti titokká nyilvánítani.Az üzleti titokká nyilvánítás akkor jogszerű, ha– az adott információ, adat az üzleti titok fogalmi körébe tartozik (az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. §:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Becsült érték és indokoláskérés viszonya

Kérdés: A korábbi aránytalanul alacsony ár szabály a becsült értékhez viszonyított, amikor annak eldöntése merült fel, hogy mikor kell indokolást kérni. Szükséges-e, hogy a becsült értéken kívül mást is vizsgáljon az ajánlatkérő, vagy elegendő-e a becsült érték, amikor arról dönt, hogy nem kér indokolást, és ezt a bírálóbizottsági jegyzőkönyvben is rögzíti?
Részlet a válaszából: […] ...hanem az ajánlatkérő megítélésére bízza annak eldöntését, hogy szükséges-e az aránytalanul alacsony árral kapcsolatban többletinformációhoz jutnia. Hasonló esetben a D.179/2024. ügyben az ajánlatkérő kifejezetten a becsült értékhez kötötte döntését, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Műszaki tartalom változása tárgyalás során

Kérdés: Az ajánlatkérő a tárgyalás során úgy módosította a műszaki tartalmat, hogy ha ezt korábban tudtuk volna, akkor eleve más ajánlatot teszünk. Most a módosítással már nem fogunk tudni ennyi idő alatt reagálni, mert az alvállalkozóink már nem fognak tudni ilyen rövid idő alatt ajánlatot tenni. Igaz, hogy a beszerzési tárgy nem komplex, de ettől még a beszállítók árajánlatai nem fognak megérkezni időben. Hogyan tudjuk érvényesíteni az érdekeinket?
Részlet a válaszából: […] ...a jogsértést egyértelműen lehet azonosítani, és szükség esetén olyan gazdasági szereplőt is megnevezni, amely tudott volna indulni az új információ birtokában, azonban a kérdező számára nem releváns, mivel saját érdekeit kell figyelembe venni, és olyan jogsértést találni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó beszerzési igény előre nem láthatóságának, a beszerzési igény váratlan és hirtelen felmerülésének bizonyítását – információk hiányában – nem tudtuk megalapozottan megítélni.Mindezen körülmények a két szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Érdekeltségi nyilatkozat

Kérdés: 2024. május 9-én megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Az útmutató több alkalommal említi az összeférhetetlenségi nyilatkozaton túl az ún. érdekeltségi nyilatkozatot – bár csak lehetőségként –, melynek mintáját is mellékeli. Önkormányzatunk a közbeszerzési eljárások során minden résztvevő esetében, minden szakaszban alkalmaz összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Érdekeltségi nyilatkozatok bekérésének hiányában is jogszerűen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...helyzetek megelőzésére, különös tekintettel annak adattartalmára. Ennek oka, hogy az ajánlatkérő szervezetek kevés információval rendelkeznek az előkészítésben és/vagy döntéshozatalban részt vevő szakemberek hozzátartozói vonatkozásában, ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Eredménytelen eljárás során iratbetekintés

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytattunk le, amely eredménytelen lett amiatt, hogy nem állt rendelkezésre elegendő fedezet egyetlen ajánlatra sem. Az ajánlatokat nem is bíráltuk. Az egyik ajánlatot benyújtó ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel fordult hozzánk, hogy szeretne betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába. Lehetséges egy eredménytelen eljárás esetén iratbetekintést biztosítani, ahol bírálatra nem került sor?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés történetében nem volt tiltott a teljes ajánlat áttekintése, és ezért az iratbetekintés rendkívül népszerű információszerzési forrás volt; majd ezt követte a teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánításának időszaka, hogy ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.
1
2
3
4
86