1760 talált cikk az irat kifejezésre

Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó dinamikus beszerzési rendszerbe felvettek minket részvételre jelentkezőként. Az ajánlatkérő rendszeresen küld indikatív ajánlatkéréseket a dinamikus beszerzési rendszerre hivatkozással. Kötelesek vagyunk ezekre válaszolni azért, mert a jegyzéken szerepelünk?

Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a DB egy adott pontig, az egyik kiegészítő tájékoztatásig semmisítette meg az eljárást? Ezt vajon az EKR-ben hogyan lehet kezelni? Visszatérjünk valahová, ahol csak „félig” voltunk?

Kérdés: Cégünket felvették egy dinamikus beszerzési rendszerbe. A jegyzéken szereplő ajánlattevőként lehetőségünk van arra, hogy más közbeszerzési eljárásban ne kelljen igazolni alkalmasságunkat és a kizáró okokat, hivatkozással a jegyzékre?

Kérdés: Az ajánlatkérők a kiírásban aláírási címpéldány helyett általában elfogadják az ügyvéd által készített aláírásmintát is, de hivatkoznak a Ctv.-nek történő megfelelésre. Milyen feltételeknek kell megfelelni az ügyvéd által készített aláírásmintának a Kbt. alapján?

Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?

Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban indított uniós nyílt közbeszerzési eljárást. Két kereskedőcég és gyártóként a mi cégünk is ajánlatot tett. Kétszer történt hiánypótlás, majd az egyik kereskedőcéget hirdette ki az ajánlatkérő nyertesnek. Mi rákérdeztünk erre, és előzetes vitarendezési kérelemben kértük az ajánlatkérőtől, hogy végezzen árvizsgálatot, illetve kérjen be árindokolást a nyertestől, hiszen az általunk gyártott terméket ajánlotta meg, viszont jóval a gyártói árunk alatt határozta meg az ajánlati árat. Az ajánlatkérő a vitarendezési kérelmet elutasította. Önök szerint jogszerű az ajánlatkérő eljárása?

Kérdés: A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint megkötött központosított közbeszerzési keretmegállapodásból valósítjuk meg közbeszerzésünket. Kötelezett intézményként a verseny újranyitására kerül majd sor. A beszerzési mennyiség meghatározása során fix és opciós mennyiséget tervezünk előírni, tekintettel arra, hogy az év végi pénzügyi forrásaink rendelkezésre állásában van még bizonytalanság. Kérdésünk arra irányul, hogy a felhívásban elő kell-e írnunk az ajánlati ár tekintetében, hogy a fix, illetve az opciós mennyiségbe tartozó ugyanazon termékek egységárai nem térhetnek el egymástól? Ilyen rendelkezést ugyanis az adott keretmegállapodás nem tartalmaz.

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?

Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.