Találati lista:
161. cikk / 211 Igazolásfajták kiváltása minősített ajánlattevői igazolással
Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás elfogadható-e abban az esetben, ha az ajánlatkérő például 30 napnál nem régebbi bankigazolás, cégkivonat benyújtását kéri? Milyen igazolásokat lehet pótolni a minősített ajánlattevői igazolással? Az igazolás pótolja-e a mérleg benyújtását, előfordulhat ugyanis, hogy az ajánlatkérő mutatószámokat szeretne a mérlegből nyerni?
162. cikk / 211 Minősített ajánlattevői igazolás korlátozott elfogadása
Kérdés: Cégünk – az egyik legnagyobb, Magyarországon tevékenykedő kivitelező cég – a minősített ajánlattevők jegyzékében több tevékenységi körben is minősítést szerzett. Az elmúlt évek során a megjelent közbeszerzési kiírásokban azonban csak elvétve, akkor is inkább csak a kizáró okok tekintetében fogadta el azt a kiíró (ajánlatkérő). Nem lehetne az ajánlatkérőket ennek elfogadására ösztönözni, hiszen így gyakorlatilag használhatatlan az előminősítésünk? (A jegyzékbe történő felvétel díja és a szükséges dokumentációra költött évi több mint 100 000 forint kárba vész.)
163. cikk / 211 Elektronikusan megküldött cégkivonat jellege
Kérdés: Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat rendszeréből a Microsec adattovábbító szolgáltató által elektronikusan megküldött Cégkivonat egyszerűsített nyílt közbeszerzési pályázathoz egyszerű másolatként vagy eredetiként is becsatolható-e?
164. cikk / 211 Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata
Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
165. cikk / 211 Ügyvédek tanácsadóként a közbeszerzésben
Kérdés: Ügyvéd lehet-e hivatalos közbeszerzési tanácsadó? Amennyiben igen, vajon a tanácsadói névjegyzékből megállapítható-e, ha valaki ügyvédként folytatja ezt a tevékenységet?
166. cikk / 211 Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben
Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
167. cikk / 211 Referenciakör szűkítésének jogszerűsége
Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben 2006. február 24-én megjelent 0061/2006. számú ajánlattételi felhívásban az ajánlatkérő az elfogadható referenciák körét leszűkíti a 2001. évi LXIV. törvény mellékletében szereplő épületekre vonatkozó tervezési munkákra. Kérdésünk, hogy ez jogszerű-e?
168. cikk / 211 Közbeszerzési gyakorlat meghatározásának értelmezése
Kérdés: Hogyan lehet olyan kérelmező hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki több mint 5 éves sikeres szakmai gyakorlattal rendelkezik, de kizárólag ajánlattevői oldalon? A vonatkozó, 29/2004. IM rendeletben foglaltak ugyanis egyaránt előírnak kötelező darabszámú gyakorlatot a közbeszerzési eljárások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban is, amelyek egyidejű teljesítése nem lehetséges ajánlattevői oldalon dolgozó kérelmezőnél, hisz az összeférhetetlenség alapján nem lehet valaki egy eljárásban előkészítő is és ajánlattevő is?
169. cikk / 211 Igazolások új szabályai
Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
170. cikk / 211 Közbeszerzési tanácsadó bevonása értékhatár függvényében
Kérdés: A Kbt. 9. §-ának (1) bekezdése a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kötelező bevonásáról rendelkezik. Értékhatártól függetlenül valamennyi, EU-forrásból támogatott beszerzéshez kötelező bevonni a tanácsadót? Tehát kell-e alkalmazni tanácsadót nemzeti és az egyszerű eljárás során is?
