Találati lista:
31. cikk / 55 46/2011. Korm. rendelet hatálya alatti ajánlatkérő döntési jogköre
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a 46/2011. Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ki dönt a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdése szerint: az ajánlatkérő kötelezettségvállalója, vagy az NFM? Az ajánlatok bírálata során az ajánlatkérő észleli, hogy az egyik ajánlattevőt ki kell zárnia olyan okok miatt, amelyek nem hiánypótoltathatók, vagy az ajánlattevő nem tudta pótolni azokat. A kizárásról való értesítéssel meg kell-e várnom az NFM jóváhagyását, és az összegezésben kell kihirdetnem a kizárást, vagy köteles vagyok 3 munkanapon belül értesíteni az ajánlattevőket?
32. cikk / 55 Igény helyszíni bejárásra
Kérdés: A kiírást elolvasva, majd a dokumentációt átvéve úgy láttuk, hogy a beszerzés tárgya alapján indokolt lenne a helyszíni bejárás, de az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy erre nem kerül sor. Kérhetjük-e ezt és milyen formában? Vagy támadjuk meg valamilyen jogcímen a kiírást? (Szerintünk bejárás nélkül nem lehet megalapozott ajánlatot tenni.)
33. cikk / 55 Eljárás adatvédelmi rendelkezések megsértése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő kikötötte, hogy amennyiben az ajánlattevő teljesítése során állam-, illetve szolgálati titok jut tudomására, az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. kormányrendelet vonatkozó előírásai alapján jár el. Melyek ezek az előírások konkrétan?
34. cikk / 55 Határidőn túli hiánypótlás kezelése
Kérdés: Ajánlatkérőként elfogadhatjuk-e a határidő lejártát követően teljesített hiánypótlást, valamint az ajánlattevő által adott felvilágosítást, hiszen itt már nem áll be az ajánlati kötöttség? Ez mérlegelési jogkör?
35. cikk / 55 Jogorvoslati szabályok változása
Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
36. cikk / 55 Számla adattartalmának meghatározása ajánlatkérő által
Kérdés: Ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a számlát milyen adattartalommal kell kiállítani? Nem ütközik az a számlakiállításra vonatkozó szabályokba, ha attól eltérő elemeket, azon túli elemeket is megkövetel számlatartalomként?
37. cikk / 55 Csomagolás paramétereinek meghatározása ajánlatkérő által
Kérdés: Az ajánlatkérő milyen mélységig határozhatja meg egy termék szállításra történő csomagolásának minőségét, adattartalmát?
38. cikk / 55 Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál
Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
39. cikk / 55 Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt
Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
40. cikk / 55 "Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége
Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
