Konzorcium jogorvoslati joga

Kérdés: Konzorciumi tagként csak egységesen a konzorcium indíthat jogorvoslati eljárást, vagy egyedül a mi cégünk is kezdeményezheti az eljárást, a többi tag beleegyezése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...A jogorvoslati fórum véleménye alapján, miután maga a konzorcium jogképesség hiányában egységesen a konzorcium neve alatt nem jogosult jogorvoslati kérelmet előterjeszteni, így nem minősülhet joggal való visszaélésnek az, ha jogorvoslati jogaik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Hirdetményi kellék részajánlattételnél

Kérdés: Miért kell részajánlattételnél a "valamennyi részre" opciót bejelölni minden alkalommal az eljárást megindító hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a részajánlattétel során az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy egy ajánlattevő jogosult a beszerzés összes részére ajánlatot tenni, de ezt nem teheti kötelezővé.A Kbt. 46. §-ának (3) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Döntési jogosultság önkéntes Kbt.-alkalmazók jogvitájában

Kérdés: Ki dönt az önkéntes Kbt.-alkalmazók eljárásainak jogvitájáról? Lehet-e közvetlenül bírósághoz fordulni lényegesen olcsóbban, mint a Közbeszerzési Döntőbizottság esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 134. §-ának (4) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési törvényt önként alkalmazó szervezet (személy) (1)–(2) bekezdés szerinti jogsértésével kapcsolatos jogvita elbírálása is.A 134. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Önkormányzat saját cége és a kkv-minősítés kapcsolata

Kérdés: Önkormányzat saját cégénél figyelemmel kell-e lenni a tulajdonos más cégeire, és így az árbevételi, munkavállalói korlátot figyelni kkv-ként történő megítéléskor?
Részlet a válaszából: […] ...részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy– egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja szerinti eljárás".[A Kbt. 122. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Teljesítés utólagos dokumentálása

Kérdés: Egy éve teljesítettünk egy részmunkát közbeszerzési keretszerződés alapján az ajánlatkérőnek, melyhez nem csatoltuk a régi Kbt. 305. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilatkozatot. Az ajánlatkérő most bekérte azt a számla kifizetésének feltételeként. Megteheti-e ezt utólag? (Arra is figyelemmel, hogy voltak olyan részkifizetések, melyekhez nem kérte azt.)
Részlet a válaszából: […] ...alvállalkozók, illetve a velük munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban nem álló szakemberek egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat és szakembereket, hogy állítsák ki e számláikat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Előzetes vitarendezési kérelmek száma egy eljárásban

Kérdés: Az ajánlatok bontását követően cégünk nem kapott hiánypótlási felhívást, azonban más ajánlattevő előzetes vitarendezés iránti kérelme alapján – ez már a harmadik ilyen kérelem volt az eljárásban – igen. Hány alkalommal lehet előzetes vitarendezési kérelmet beadni egy eljárásban és ajánlattevőnként, valamint ha eredetileg minket nem hiánypótoltattak, akkor erre a sokadik – elő­zőek szerinti – kérelem alapján van-e lehetőség? Ha igen, milyen jogszabályhely alapján és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül jogosult elő­zetes vitarendezés kezdeményezésére, vonatkozzon az eljárási cselekményre, közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Iratbetekintés előzetes vitarendezési eljárásban

Kérdés: Az összegezés megküldésétől számítva hány napunk (munkanapunk) van arra, hogy iratbetekintést kérjünk? Az előzetes vitarendezés kezdeményezésére rendelkezésre álló három munkanapot, vagy a jogorvoslati eljárás megindítására rendelkezésre álló tíz napot kell figyelembe vennünk? A megadott határidőbe a betekintési igény megküldésének, vagy a betekintésnek is bele kell férnie?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattevő – illetve az előzetes vitarendezési kérelem benyújtására jogosult gazdasági szereplő – iratbetekintést kér előzetes vitarendezési eljárásban, úgy arra a Kbt. előzetes vitarendezésre vonatkozó szabályai szerint van lehetősége.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Meghiúsulási kötbér előírhatósága

Kérdés: A Kbt. 126. §-a rendezi a szerződést biztosító mellékkötelezettségek körét. A Ptk. szerinti meghiúsulási kötbér előírható, figyelemmel arra, hogy a meghiúsulási kötbér is tulajdonképpen a szerződés teljesítésének elmaradásával kapcsolatos igények biztosítékaként szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása a Ptk. értelmében történik, azaz arányosan előírható.A Kbt. e tárgyban az alábbiak szerint fogalmaz:– az ajánlatkérő jogosult a nyertes ajánlattevővel kötendő szerződésben biztosítékot kikötni, ezt a tényt, továbbá a biztosíték(ok) körét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Számlázás építési beruházásoknál konzorciumi részvétel esetén

Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;– az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
1
44
45
46
89