Találati lista:
451. cikk / 890 Kötbér a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. 126. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésben kikötött biztosítékok körét és mértékét a felhívásban meg kell adni. A (4) bekezdés alapján e biztosítékok körébe (ellentétben a Ptk.-val) a kötbér nem tartozik bele, mivel a kötbért a hibás, hiányos vagy nemteljesítést követően kell kifizetni. Megtehetem-e hogy az eljárást megindító felhívás III.1.1. pontjában a szerződésben előírt kötbért nem említem meg?
452. cikk / 890 Jogorvoslati határidő előzetes vitarendezési kérelem esetén
Kérdés: Hogyan alakul a jogorvoslati határidő, ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtok be?
453. cikk / 890 Ajánlatkérő lehetséges jogcselekményei az eljárást lezáró döntést követően
Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelemre megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kizár ajánlattevőt az eljárást lezáró döntését követően? Előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e lehetőség hiánypótlási felhívás kiadására az eljárást lezáró döntés után?
454. cikk / 890 Lehetőség az írásbeli összegzés megváltoztatására
Kérdés: Egy eljáráson belül hány alkalommal változtatható meg az írásbeli összegzés?
455. cikk / 890 Alvállalkozás a hírközlésben
Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.
456. cikk / 890 Kizáró okok előírása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál, nemzeti eljárásrendben
Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nem köteles a kizáró okokat meghatározni, viszont a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárásnál a kötelező elemek közt szerepel a kizáró okok igazolásának kérése. Nemzeti eljárásrendben kell vagy sem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál kizáró okokat előírni?
457. cikk / 890 Aláírási címpéldány üzleti titokká minősítése
Kérdés: Lehet-e üzleti titok az aláírási címpéldány?
458. cikk / 890 Előzetes és beszerzéshez kötődő minősítés
Kérdés: Van-e különbség az előzetes minősítés és a beszerzéshez kötődő minősítés között?
459. cikk / 890 Referencianyilatkozat tartalma
Kérdés: A referenciával kapcsolatban a 310/2011. kormányrendelet 16. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is. Az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményt a referencia tekintetében előírhatja-e úgy, hogy csak például az adott áru értékesített minimummennyiségét írja elő, vagy mindenképpen az ellenszolgáltatás ellenértékének minimumösszegét kell előírnia referenciakövetelményként?
460. cikk / 890 Alkalmassági minimumkövetelmény előírásának módja
Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet referenciára vonatkozó 15. §-a (1)–(3) bekezdéseinek a) pontja – a műszaki szakmai alkalmasság körében – egyaránt azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő köteles három (építési beruházás esetén öt) év teljesítését figyelembe venni. Egyesek szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményt csak úgy írhatja elő, hogy mindhárom (illetőleg öt) évre vonatkozóan összesen írja elő a referenciával való rendelkezést. Kérdés, hogy mindegyik évre – évente is – előírható-e a beszerzés tárgyával kapcsolatos referenciával rendelkezés [természetesen figyelemmel a Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti követelményre]?
