Ún. érdemi változtatásnak számító mennyiség

Kérdés: Mi az a mennyiség, ami már érdemi változtatásnak számít? (A kérdés egy érvénytelenített meghirdetés nélküli pályázattal kapcsolatos, majd azt követően tárgyalásos eljárást írtak ki mennyiségi változtatással.)
Részlet a válaszából: […] ...megtétele megengedett. Ebben a helyzetben még alátszatát is el kell kerülni annak, hogy az ajánlatkérő – hirdetmény nélkülieljárásra jogosult helyzetében – bővíteni kívánja a beszerezni kívánt tárgyakkörét, megkönnyítve ezzel munkáját, ám sértve ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Ajánlatkérő jogosultsága az ajánlati ár maximalizálására

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről az az ajánlati érvényességi feltétel, hogy az ajánlat/részajánlat értéke nem haladhatja meg a tételesen megadott becsült értéket (azaz ajánlatkérő maximalizálja az ajánlati árat)?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő részéről annak meghatározása, hogy adottközbeszerzési eljárásban megadja az általa még "megfizethetőnek", azazelfogadhatónak ítélt ajánlati árat, nem vitathatóan jogszerű kikötés. A kikötésjogszerűsége levezethető a Kbt.-nek az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Felolvasólap "hiánypótoltatása"

Kérdés: A felolvasólap vagy annak adatai (ajánlati ár), vagy cégszerű aláírás, szignálás, oldalszámozás, megbonthatatlan zárolás (az ajánlat hitelességét biztosító formai elemek) hiánya pótoltatható-e?
Részlet a válaszából: […] ...is pótolhat, korlátozott hiánypótlás esetén az ajánlati felhívásbanszereplő körben;– a hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult szükségesetén akár több alkalommal is újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbihiánypótlási felhívás(ok)ban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Kutatáshoz használt felszerelések beszerzése és közbeszerzés, valamint egybeszámítás kapcsolata

Kérdés: Az ajánlatkérő fő tevékenysége kutatás-fejlesztés. Az ajánlatkérőt megkereste egy cég, hogy villamos energia vonatkozásában felméri a piacot, és lefolytatja az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást. Kérdésem, hogy kötelesek vagyunk-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Emellett folyamatosan problémát okoz, hogy a kutatáshoz használt, gyakran támogatásból finanszírozott labortechnikai eszközök, felszerelések, vegyszerek beszerzésénél vonatkozik-e ránk az egybeszámítási kötelezettség? Esetleg a vegyszereknél van-e arra lehetőségünk, hogy a speciális, csak egy cégtől beszerezhető vegyszer esetében ne kelljen figyelembe venni a Kbt. előírásait? A tevékenységünkből adódóan igen nehezen lehet tervezni egy adott évre. A kutatócsoportok nem tudják előre felmérni anyagszükségletüket, így nehezen készíthető el a közbeszerzési terv, valósítható meg a közbeszerzési eljárások indítása, az egybeszámítási kötelezettség alapján. Mi a véleményük, hogyan cselekedhetünk jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] ...tanácsadóitevékenység, amelynek egyben része – feltételezzük – a hivatalos közbeszerzésitanácsadás is. Amennyiben erre van jogosultsága az adott cégnek, vagy be tudvonni hivatalos közbeszerzési tanácsadót – értékhatártól függően –,közbeszerzés-köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Jogosultság nemzeti elbánásra

Kérdés: Kik számára kell nemzeti elbánást nyújtani magyar ajánlatkérő által kiírt pályázat esetében?
Részlet a válaszából: […] Nemzeti elbánásban jelenleg a következő tagállamok pályázói(ajánlattevői) részesülnek:– Belgium,– Hollandia,– Luxemburg,– Osztrák Köztársaság,– Finn Köztársaság,– Izlandi Köztársaság,– Norvég Királyság,– Svéd Királyság,– Svájci Államszövetség,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címke:

Önálló közbeszerzők bevonása központosított körbe

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet – X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...A helyben központosított közbeszerzés esetében ugyanakkor azönkormányzat részéről a Kbt. 17/B. §-a értelmében ez egy jogosultság, azaz azönkormányzat rendeletet alkothat arról, hogy mely szervezet folytatja le másoknevében, milyen költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Kbt. alkalmazása a közszolgáltatók beszerzéseire

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 307. számú kérdésére Önök azt válaszolták, hogy a szennyvíz-elvezetési szolgáltatások megrendelésére a különös közbeszerzési eljárások esetében is a Kbt. szerint kell eljárni, ami egyértelmű, azonban a kérdés arra vonatkozott, hogy a szennyvízelvezetést végző közszolgáltatók a különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartoznak-e, azaz a beszerzéseikre kell-e a Kbt.-t alkalmazni? A kérdés továbbra is fennáll, ugyanis a közbeszerzési törvény 163. § (1) bekezdésének a) pontja tevékenységként csak az ivóvizet emeli ki vízügyi területről. Kérjük a kérdés megválaszolását!
Részlet a válaszából: […] ...a 163. §-ban meghatározott valamely tevékenység – lásdfenn – folytatására egy, vagy csak korlátozott számú vállalkozás szerezhetjogosultságot, és ezáltal jelentősen befolyásolja más szervezetek etevékenységek végzésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

"Veszteséges" ajánlattevő megítélése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Kizáró ok-e a közbeszerzési eljárásban az, ha a pályázni kívánó cég veszteséges?
Részlet a válaszából: […] ...a 66. §(1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági követelményeken túltovábbi alkalmassági követelmény tekintetében is jogosult előírni az önállómegfelelést.Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a szerződésteljesítésére való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg abeszerzőt.A kérelemben meg kell jelölni– a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét(lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket;– a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárásajánlatkérőjének nevét, székhelyét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Pótolható hiányosságok köre a közbeszerzésben

Kérdés: Pótolható-e az ajánlatnak az a hiányossága, hibája – feltéve, hogy a hiánypótlás lehetőségét biztosítja az ajánlatkérő –, ha az ajánlattevő – a kiírásban foglaltak ellenére – nem írta alá az ajánlat valamennyi oldalát, illetve oldalszámozás helyett lapszámozással adta be ajánlatát?
Részlet a válaszából: […] ...hiányosság, ezért amennyiben ennekpótlását ajánlatkérő lehetővé tette, úgy pótolható. Ennek módja, hogyajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője, képviselői megjelennek, ésminden példányt szignálnak, valamint újraszámoznak és szignálnak. A fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címke:
1
…
77
78
79
…
93