DBR ajánlattevői jegyzék

Kérdés: Cégünket felvették egy dinamikus beszerzési rendszerbe. A jegyzéken szereplő ajánlattevőként lehetőségünk van arra, hogy más közbeszerzési eljárásban ne kelljen igazolni alkalmasságunkat és a kizáró okokat, hivatkozással a jegyzékre?
Részlet a válaszából: […] ...szereplők listáját a szakzsargon gyakran nevezi „jegyzéknek”, „ajánlattevők jegyzékének”. Az elnevezésnek ugyanakkor nincs Kbt.-s jogszabályi alapja, a dinamikus beszerzési rendszer felállításával nem keletkezik hivatalos (név)jegyzék. A dinamikus beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Aláírásminta elfogadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérők a kiírásban aláírási címpéldány helyett általában elfogadják az ügyvéd által készített aláírásmintát is, de hivatkoznak a Ctv.-nek történő megfelelésre. Milyen feltételeknek kell megfelelni az ügyvéd által készített aláírásmintának a Kbt. alapján?
Részlet a válaszából: […] ...képviseleti jog igazolási módjait az határozza meg, hogy az adott gazdasági szereplő milyen jogi státuszú, és erre a jogi státuszra milyen jogszabályok vonatkoznak (pl. természetes személy, egyéni vállalkozó, cég stb.).A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Kivételi kör alkalmazásának megtámadása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy egy önkormányzati cég tervezési szolgáltatásra közbeszerzés nélkül kötött szerződést. Ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást folytatna le, akkor mi is részt vehetnénk rajta, és esélyünk lenne a szerződés elnyerésére. Megtámadható-e és hol egy közbeszerzés nélkül megkötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...történő szerződéskötésre a Kbt. alapján lehetősége volt, vagy kiemelkedően fontos közérdek áll fenn a szerződés fennmaradására.A jogszabályi rendelkezések alapján a közbeszerzés mellőzésével kötött szerződések vonatkozásában is ugyanúgy lehetséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Alvállalkozó és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodásos eljárás második részének (pl. egy versenyújranyitás) teljesítésébe alvállalkozóként be lehet vonni egy másik konzorciumi tagot?
Részlet a válaszából: […] ...való egyidejű részvételét nem tartjuk értelmezhetőnek.A Kbt. 36. §-a szabályozza a többes megjelenés tilalmát, amellyel a jogszabály olyan szerepkörök együttes viselését korlátozza a gazdasági szereplők részére, amelyek a verseny tisztaságát veszélyeztetik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban

Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati kérelmet csak az terjeszthet elő, akinek a jogorvoslati kérelemmel elérni kívánt cél teljesülése esetén, azaz az ajánlatok jogszabályoknak megfelelő elbírálása esetén reális esélye lenne az adott közbeszerzési szerződés elnyerésére.Mindezekre tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Költségvetési intézményi beszerzések egybeszámítása

Kérdés: Tiltja-e bármilyen jogszabály, hogy egy költségvetési szerv intézményei ugyanazzal a partnerrel 24 hónapos határozott idejű szerződést kössenek ugyanarra a feladatra (kulacs és ballonos víz biztosítása)? Ebben az esetben az egybeszámítást milyen módon kell értelmezni és megvalósítani? A kulacs az egyszeri beszerzés. A ballonos víz biztosítására kötnénk 24 hónapos szerződést, ami értelemszerűen éven túli kötelezettségvállalással jár. A szerv intézményei jogosultak önállóan szerződés kötésére, a szerződéskötést az „anyaintézmény” engedélyezi számukra. A kötelezettségvállalás értéke a 2 éves időszakra intézményenként nem haladja meg a 2 millió forintot.
Részlet a válaszából: […] Más-más beszerzési tárgyra lehet azonos partnerrel szerződni, de ha egymással összefüggő beszerzési tárgyakról van szó, a közös szerződő partner erősíti az egybeszámítást, így az intézménynek a közbeszerzési értékhatárokat kulacs és víz esetében is egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Referenciaigazoló meghatalmazása

Kérdés: A jelenleg kiírt egyik közbeszerzésben a referenciáról szóló igazolásként szolgáló nyilatkozatminta az alábbi lábjegyzettel van ellátva: „Jelen referencia adatlapot olyan személynek kell aláírnia, aki jogosult a kiállító gazdasági szervezet nevében cégszerű aláírásra, amennyiben a referenciaigazolást nem a cégszerű aláírásra jogosult írja alá, úgy szükséges aláírásra feljogosító meghatalmazás benyújtása is!” Gyakran a kivitelezésért műszakilag felelős munkatárs írja alá, akinek nem minden esetben van cégszerű aláírási jogosultsága. Nagyobb szervezeteknél, pl. minisztériumokban vagy más állami szervezetnél bonyolult hierarchia van, mi azt nem látjuk át, és nehezen elképzelhető, hogy ilyen meghatalmazást be tudunk szerezni rövid idő alatt. Kérhet ilyet jogszerűen az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...ezt nem írja elő, úgy ez a formai követelmény túlmutat a közbeszerzésben kérhető követelményeken. A referencia igazolásához jogszabály nem írja elő a képviseleti jogosultságot és annak igazolását. Érdemes kiegészítő tájékoztatáskérésben felhívni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 11.

Üzleti titok tartalma

Kérdés: Iratbetekintésen voltunk, ahol a nyertes ajánlattevő árindokolásába szerettünk volna betekinteni. Az ajánlatkérő semmilyen dokumentumot nem mutatott meg, arra való hivatkozással, hogy a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította a teljes árindokolást. Az ajánlatkérői kérdésekből tudjuk, hogy a teljesítés tervezett napjait, mérnökóráit, a teljesítésben részt vevő szakemberek számát és szakágát is be kellett mutatni a költségek ismertetése mellett. Véleményük szerint lehet költséggel össze nem függő tartalmat üzleti titokká nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] ...lehet üzleti titokká nyilvánítani ajánlati árral, költséggel nem összefüggő információkat és adatokat, ha annak jogszabályi feltételei fennállnak. Ez minden egyes közbeszerzés esetén egyedileg vizsgálandó. Az üzleti titokká nyilvánítást és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Ajánlati kötöttség időszaka

Kérdés: Az ajánlati biztosítékunk csak két hónapra szól (ez volt a felhívásban mint minimális időszak) úgy, hogy várhatóan egyrészt hosszabb lesz az értékelés, másrészt ha esetleg nyernénk, akkor azt az időszakot nem fedi le. Érvénytelenítheti-e az ajánlatunkat az ajánlatkérő azért, mert így adtuk be az ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszában a részvételt nem lehet biztosíték adásához kötni.”Gyakran okoz félreértést, hogy az 54. § (5) bekezdésében utal a jogszabály arra, hogy az első és a második legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő részére meddig kell visszafizetni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Közbeszerzési dokumentumok módosításának tilalma

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatáskéréssel fordultunk az ajánlatkérőhöz egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban, és jeleztük, hogy a teljesítési határidő nem elégséges. Az ajánlatkérő arra hivatkozott a válaszában, hogy a kiíráson érdemi módosítás nem lehetséges ajánlattételi szakaszban. Mit tehetünk ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...óta ajánlatot készítő gazdasági szereplők számára, amely legfőképpen az esélyegyenlőségi alapelvet érinti.Ezért a módosításra jogszabályi korlátok összetett rendszere vonatkozik, attól függően, hogy a módosítás hirdetményt érint vagy egyéb dokumentumot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.
1
4
5
6
160