Ajánlati kötöttség maximuma

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség időtartamát 60 napban határozta meg azzal, hogy annak lejártát követően kérhesse az ajánlat fenntartását az ajánlattevőktől. Ezt hányszor és milyen határidővel teheti meg, azaz maximálisan meddig kell fenntartani az ajánlatunkat ilyen igény esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az ajánlattételt követően maximum 60 nap ajánlati kötöttség biztosítását teszi lehetővé. Mivel az ajánlatkérő a lehető legrövidebb idő alatt köteles elbírálni a beérkezett ajánlatokat, így érthető a Kbt. korlátozó szabálya, mely a túlzottan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Szerződéskötés mellőzése eredményes eljárás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő jogosult arra, hogy eredményes eljárás esetén ne kössön szerződést és eredménytelennek nyilvánítsa az egész eljárást indokolás nélkül? (Egy tenderben ezt a jogát fenntartotta.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. értelmében ez a jogot az ajánlatkérő egy esetben tarthatja fenn, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt nyújtott be, vagy fog benyújtani.A kérdés vonatkozásában a Kbt. 40. §-ának (3) és (4) bekezdése az irányadó, mely rendelkezések tartalma az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Dokumentációban közölttől eltérő feltételek a szerződésben

Kérdés: Az ajánlatkérő a szerződést biztosító mellék­kötelezettségek tekintetében súlyosabb feltételeket emelt be a végleges szerződésbe (a feltételeket egy melléklet tartalmazza), mint amelyek a dokumentációban lévő szerződésben szerepeltek, és amelyeket mi a nyilatkozatunkkal elfogadtunk. Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésre, szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 49. §-a tartalmazza.Eszerint az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében – dokumentációt, versenypárbeszéd esetén ismertetőt köteles készíteni, a hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címke:

Szerződéstervezet változtathatatlansága

Kérdés: Kijelentheti-e az ajánlatkérő, hogy a szerződéstervezet tartalmán nem lehet változtatni? Ilyen esetben az mitől tekintendő tervezetnek? Összhangban van ez a Ptk.-val?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. kógens szabályai és a Ptk. főszabályszerűen diszpozitív szabályai kiegészítik egymást. A szerződés tartalmát tárgyalásos vagy versenypárbeszéd eljárás esetében a felek közösen alakítják ki. Nem tárgyalásos vagy versenypárbeszéd esetében azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Lehívás ütemezése mint szerződéses tartalom keretszerződés esetén

Kérdés: Az ajánlatkérőnek keretszerződés esetén, amelyet három évre köt a nyertessel, meg kell-e adnia – és ha igen, akkor milyen módon –, hogy azon belül a beszerzés tárgyát képező terméket milyen ütemezésben fogja majd lehívni?
Részlet a válaszából: […] ...ha a keretmegállapodásban másként egyeztek meg a felek. Azaz nem alkalmaztak részletes ütemezést a keretszerződések lehívása során a Kbt. 109. § (1) bekezdésének a) pontja szerint kötött szerződés alapján.A törvény 109. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címke:

Konzorciumi képviselő nyilatkozattételi jogosultsága

Kérdés: Konzorcium esetén mi az az adatkör, melyre a konzorcium képviselője a konzorcium egyes tagjai vonatkozásában nem nyilatkozhat?
Részlet a válaszából: […] ...konzorciumi ajánlattételre vonatkozó szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza, a következők szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az (1) bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címke:

Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben lefolytatott, szolgáltatásmegrendelésre irányuló, több részt tartalmazó nyílt közbeszerzési eljárásban az egyik ajánlati rész esetében az eljárás a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontja alapján eredménytelen. Az újabb (ismételt) beszerzés esetében alkalmazható-e a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás arra figyelemmel, hogy a korábban eredménytelen ajánlati rész becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, és az összes rész egybeszámított értéke nem éri el a közösségi értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés kapcsán utalunk a Kbt. 18. §-ára.A törvény 18. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben egy szolgáltatás részekre bontva, több szerződés útján kerül beszerzésre, akkor a becsült érték meghatározásához az összes rész, azaz az összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Értékelési szempont meghatározása versenypárbeszédnél

Kérdés: A versenypárbeszédnél mikor határozom meg az értékelési szempontot? Azt tudom, hogy csak összességében értékelhetek. Logikusan a 3. sza­kaszban lenne a helye az értékelési szempont meghatározásának. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. – összhangban az irányelvekkel – az első szakaszban megadott standard szabályok alapján teszi kötelezővé az értékelési szempontok közzétételét, mely a Kbt. 106. §-ának (3) bekezdése alapján nem változhat.‏A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás további felújítás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő 2011-ben közbeszerzési eljárást folytatott le leromlott állapotú műemlék épülete földszinti részének felújítására. A felújítást követően az épületet használatba vette, az új funkciót kapott. Az ajánlatkérő tervezi az épület további helyreállítását, a tetőtér és az épületet övező udvar felújítása képezi a munkák 2. ütemét. Ilyen időtávlatban, illetve ilyen műszaki tartalom esetén fenn áll-e az egybeszámítási kötelezettség, ha a két beruházás ugyanazon épületen történik?
Részlet a válaszából: […] ...becsült értékére és a részekre bontási tilalomra vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket kell figyelembe venni, mely rendelkezéseket a Kbt. 16. §-ának (1)–(3) bekezdései tartalmaznak az alábbiak szerint:– az építési beruházás becsült értéke megállapításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tájékoztatás jogszabályba ütközése

Kérdés: Mit lehet akkor tenni, ha a kiegészítő tájékoztatás szerinti válasz véleményünk szerint a Kbt.-be ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...kell betartania. Abban az esetben, ha az ajánlattevő észleli, hogy a kiegészítő tájékoztatás feltételezhetően nem felel meg a Kbt. szabályainak, az előzetes vitarendezésre vonatkozó rendelkezések szerint ezt jelezheti az ajánlatkérőnek.Az előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:
1
175
176
177
460