4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?

Kérdés: A Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontjában foglalt előírás alapján tárgyalásos eljárásban (tárgyalás csak az ajánlati árra irányul) lehetséges-e – figyelemmel a Kbt. 67. § (3) bekezdésére (az ajánlat megfeleljen a dokumentációnak) – a tételes költségvetésben szereplő mennyiségi eltérések, be nem árazott tételek, valamint beárazott többlet műszaki paraméterek javítása/pontosítása/törlése a tárgyalás során az ajánlattevő részéről, miután az ajánlati kötöttsége még nem áll fenn, és arra is figyelemmel, hogy a Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése alapján ugyan az ajánlati árról tárgyal az ajánlatkérő, de az ajánlati ár és így a tárgyalás alapját a költségvetés képezi?

Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 147. számának 2965. számú kérdése és az arra adott válaszuk megengedően ír arról, hogy nemzeti eljárásrendben a kkv-knak kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az alvállalkozónak már nem kell kkv-nak lennie (kérem, erősítsék meg, hogy jól értem-e). Mi a helyzet akkor, ha az alvállalkozó nagyvállalat, ráadásul a szerepvállalása 40 százalékos, azaz már közös ajánlattevőnek minősül? Törvényes-e, ha az ajánlattételre felkért kisvállalkozás közös ajánlatot tesz egy ilyen nagyvállalattal?

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?

Kérdés: A Kbt. 126. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződésben kikötött biztosítékok körét és mértékét a felhívásban meg kell adni. A (4) bekezdés alapján e biztosítékok körébe (ellentétben a Ptk.-val) a kötbér nem tartozik bele, mivel a kötbért a hibás, hiányos vagy nemteljesítést követően kell kifizetni. Megtehetem-e hogy az eljárást megindító felhívás III.1.1. pontjában a szerződésben előírt kötbért nem említem meg?

Kérdés: Hogyan alakul a jogorvoslati határidő, ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtok be?

Kérdés: Előzetes vitarendezés iránti kérelemre megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kizár ajánlattevőt az eljárást lezáró döntését követően? Előzetes vitarendezési kérelem alapján van-e lehetőség hiánypótlási felhívás kiadására az eljárást lezáró döntés után?

Kérdés: Az eljárásban az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, valamint az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. FVM-ESzCsM-GKM együttes rendelet előírásainak történő megfelelést igazoló gyártmánylapok egyszerű másolatát kellett pótolni. Egy cég a hiánypótlás keretében benyújtotta a beszerzendő termékek gyártmánylapjait, azonban egyik gyártmánylap sincs aláírva a készítője által, illetőleg a készítő nevét sem tüntették fel. Ez esetben hiánypótoltatható-e a cég (esetleg felvilágosításkérés keretében rákérdezés arra, hogy miért nincs aláírás), vagy a Kbt. 67. §-ának (5) bekezdését figyelembe véve, a korábban megjelölt hiányt a későbbiekben már nem pótoltathatom? (Az eredeti ajánlatban nem nyújtott be gyártmánylapot, a hiánypótlásnál benyújtotta, de aláírás nélkül – ez esetben a hiány ugyanannak minősül?)

Kérdés: Az előleg beszámít az első részszámlába? Ki kell-e ezt kötni a szerződésben, vagy valamilyen jogszabály, illetve más dokumentum alapján lehet-e rá hivatkozni, ha a szerződésben nem volt ilyen kikötés?