Találati lista:
2151. cikk / 4572 Ismételt tárgyalás a tárgyalások lezárása után elektronikus árlejtésnél
Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, és előírja a következőt: Amennyiben a tárgyalások lezárását követően egy-egy részajánlat vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat van, az ajánlatkérő – tekintettel a 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – az egy érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel ártárgyalást kezdeményez. Lehet-e a tárgyalások lezárása után megint tárgyalni, arra hivatkozással, hogy az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő nem tudja alkalmazni, mert egyetlen érvényes ajánlat van?
2152. cikk / 4572 Közszolgáltatást végző ajánlatkérő eljárásrendje
Kérdés: Közszolgáltatást végző társaságunk pályázni szeretne a TÁMOP-2.1.3.C-12-re. Az elbírálási időszak alatt szeretnénk lefolytatni egy eljárást a közbeszerzési törvény 40. §-a (3) bekezdésének megfelelően. A projekt összköltsége valószínűleg nem haladja meg a 25 millió forintot, az ajánlatkérő az új Kbt. 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerint jelentkezett be. Milyen eljárásrend alkalmazását javasolják?
2153. cikk / 4572 Saját eljárásrend szolgáltatási koncesszióra
Kérdés: Lehet-e szolgáltatási koncessziót kiírni saját eljárásrendben? Most jelent meg egy felhívás az értesítőben, több százmillió forint a becsült érték. Szabad ezt?
2154. cikk / 4572 Ajánlattételi felhívás és tárgyalási meghívó
Kérdés: Mi a különbség az ajánlattételi felhívás és a tárgyalási meghívó között?
2155. cikk / 4572 Nem tagállami cég alvállalkozó igazolásai
Kérdés: Ha egy eljárás során (akár nemzeti, akár uniós) külföldi (török) céget szeretnénk alvállalkozóként megnevesíteni, milyen dokumentumokat kell bekérnünk tőlük (tíz százalék alatti és tíz százalékot meghaladó alvállalkozó esetében)?
2156. cikk / 4572 Megfelelés más szervezet kapacitására támaszkodva
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban az érvényes ajánlattétel feltételeként előírja, hogy az ajánlattevő rendelkezzen MSZ 28001:2008 (OHSAS 18001) munkahelyi egészségvédelem és biztonság, vagy azzal egyenértékű, bármely nemzeti rendszerben munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszer meglétét igazoló tanúsítvánnyal – ezen alkalmassági feltétel esetében is alkalmazható a Kbt. 55. §-ának (5) bekezdése, azaz más szervezet kapacitásaira támaszkodva is megfelelhet az ajánlattevő ennek a feltételnek?
2157. cikk / 4572 Ajánlattételi határidő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő milyen ajánlattételi határidőt kell, hogy alkalmazzon?
2158. cikk / 4572 Nyilatkozat más szervezet kapacitása igénybevételének módjáról
Kérdés: A Kbt. 55. §-ának (6) bekezdése leírja, hogy milyen esetekben lehet más szervezet kapacitására támaszkodni. Az árbevételt és referenciát, mint alkalmassági követelményeket, nem tudjuk a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe venni. A Kbt. 55. §-a (6) bekezdésének b) pontjánál arra a kérdésre, hogy "milyen módon vonja be a teljesítés során azt a szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználja", mit kell nyilatkoznunk?
2159. cikk / 4572 Mikro- és kisvállalkozásoknak kiírt pályázat alvállalkozója, "erőforrása"
Kérdés: A tendert mikro- és kisvállalkozások számára írták ki. Az alvállalkozó és az "erőforrás" ebben az esetben csak az előzőek szerinti típusú vállalkozás lehet, vagy középvállalkozás is?
2160. cikk / 4572 Új Kbt. hatálybalépése előtti referenciák felhasználhatósága
Kérdés: Elfogadható-e az ajánlattevő által benyújtott referencianyilatkozat a 310/2011. kormányrendelet 15. § (1) bekezdés a) pontjában és a 16. § (1) bekezdésben leírtakra figyelemmel az alábbi esetekben:
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozat (például a 2010. vagy 2011. évekből) olyan szerződéskötő félről szól, aki/amely a 2003. évi CXXIX. törvény alapján a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alá eső szervezet, de a 2012. évben már megszüntette tevékenységét, így nem lehet tudni, hogy a 2011. évi CVIII. törvény alapján a 6. § szerint hová sorolandó?
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozatot 2011-ben állították ki, el kell-e fogadni, ha a 2003. évi CXXIX. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva állította ki azt az ajánlattevő?
– Amennyiben a b) pontra igen a válasz, abban az esetben az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a referencianyilatkozat az ajánlattételi határidőhöz képest például 60 napnál nem régebbi keltezésű lehet?
– Amennyiben valamely szerződést kötő másik fél besorolása úgy változott az új Kbt. hatálybalépését követően, hogy a referenciát nem nyilatkozhatja le az ajánlattevő, hanem referenciaigazolást kell az adott szerződést kötő másik féltől benyújtania, abban az esetben a 2012. év előtti referenciákról elfogadható-e az ajánlattevő nyilatkozata 2012. évi közbeszerzési eljárásban?
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozat (például a 2010. vagy 2011. évekből) olyan szerződéskötő félről szól, aki/amely a 2003. évi CXXIX. törvény alapján a Kbt. 68. § (1) bekezdés b) pontja alá eső szervezet, de a 2012. évben már megszüntette tevékenységét, így nem lehet tudni, hogy a 2011. évi CVIII. törvény alapján a 6. § szerint hová sorolandó?
– Amennyiben az ajánlattevő által készített referencianyilatkozatot 2011-ben állították ki, el kell-e fogadni, ha a 2003. évi CXXIX. törvény 68. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozva állította ki azt az ajánlattevő?
– Amennyiben a b) pontra igen a válasz, abban az esetben az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a referencianyilatkozat az ajánlattételi határidőhöz képest például 60 napnál nem régebbi keltezésű lehet?
– Amennyiben valamely szerződést kötő másik fél besorolása úgy változott az új Kbt. hatálybalépését követően, hogy a referenciát nem nyilatkozhatja le az ajánlattevő, hanem referenciaigazolást kell az adott szerződést kötő másik féltől benyújtania, abban az esetben a 2012. év előtti referenciákról elfogadható-e az ajánlattevő nyilatkozata 2012. évi közbeszerzési eljárásban?
