4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet referenciára vonatkozó 15. §-a (1)–(3) bekezdéseinek a) pontja – a műszaki szakmai alkalmasság körében – egyaránt azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő köteles három (építési beruházás esetén öt) év teljesítését figyelembe venni. Egyesek szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményt csak úgy írhatja elő, hogy mindhárom (illetőleg öt) évre vonatkozóan összesen írja elő a referenciával való rendelkezést. Kérdés, hogy mindegyik évre – évente is – előírható-e a beszerzés tárgyával kapcsolatos referenciával rendelkezés [természetesen figyelemmel a Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti követelményre]?

Kérdés: A 2011. évi CVIII. törvény 55. §-ának (5) bekezdése értelmében hogyan kell igazolni a műszaki, illetve szakmai alkalmasságot bérelt (bérlő által kezelt és üzemeltetett) gépek és eszközök vonatkozásában? A bérbeadó szerintünk nem tekinthető más szervezetnek, mivel a bérbeadás idején nem ő rendelkezik a gépekkel, illetve eszközökkel, nem vesz részt a szerződés teljesítésében, így alvállalkozó sem lehet. Mit köteles az ajánlatkérő ebben az esetben elfogadni igazolásként?

Kérdés: Évekkel ezelőtt egy ajánlatkérő a használatában lévő épület takarítására közbeszerzési eljárás eredményeként határozatlan idejű szerződést kötött. Az épületből most kiköltözik, és más, önálló költségvetési szerv veszi azt használatba. Jól gondolom-e, hogy az új használó nem "veheti át" a szerződést még ugyanolyan feltételekkel sem, hanem új közbeszerzési eljárást kell kiírnia, mivel az új használó is a Kbt. hatálya alá tartozik?

Kérdés: A Kbt. második (uniós értékhatárt elérő), illetve harmadik (nemzeti értékhatárt elérő) része szerinti eljárások tekintetében milyen igazolásokat szükséges csatolni a szakember részéről a Kbt. 56-57. §-ai szerinti kizáró okok igazolására? Elegendő-e a 310/2011. kormányrendelet 10. §-ában lévő nyilatkozat csatolása?

Kérdés: Az új szabályozás szerint az egy időben felmerülő igényeket kell egybeszámítani. Ez annyit jelent, hogy az év közben, vagyis a közbeszerzési terv közzétételét követően felmerülő igényt már nem kell egybeszámítani a tervezés idején ismert igényekkel, és a terv módosításakor az új beszerzést külön sorban kell feltüntetni?

Kérdés: A Kbt. hatálya alá esik-e az az irodabérlet, amelynek tartama 32 hónap, a bérleti díj pedig meghaladja a 8 millió forintot?

Kérdés: Amennyiben külföldi kapacitást nyújtó szervezet igazolja számunkra a gazdasági és pénzügyi alkalmasságot (árbevételt), miért kell tőle bekérnünk a Kbt. 55. § (6) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozatot (kezességvállalás)? Ezt a nyilatkozatot sem magyar, sem külföldi kapacitást nyújtó szervezetként bevont cégek nem fogják aláírni. Mit javasolnak? Mi erről a kérdésről az álláspontjuk?

Kérdés: Építési beruházások esetén a 310/2011. kormányrendelet 15. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontja tekintetében milyen igazolásokat kell csatolni a szakemberekről, abban az esetben, ha a szakember nem egy cég alkalmazottjaként, hanem magánszemélyként kerül bevonásra? (Ő – mint magánszemély – biztosítaná az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést, és egyben alvállalkozó is lenne, mert a szerződés teljesítésében részt venne.)

Kérdés: Nyertesség esetén az ajánlattevő megbízási szerződés keretében foglalkoztatná a szakembert. Ebben az esetben a Kbt. 40. § (1) bekezdésének a) pontjában meg kell-e jelölnie alvállalkozóként?

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)–(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?