4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Feltétele-e a jogorvoslat iránti kérelemnek az előzetes vitarendezés kezdeményezése?

Kérdés: A tender ajánlatkérője úgy kéri benyújtani az ajánlatot, hogy az eljárás azonosítója szerepeljen minden egyes benyújtott dokumentumon. Fogunk benyújtani egy külföldi intézmény által kiállított referenciát, erről azonban lemaradt ez a szám. Ráírhatom tollal, és szignálják le az ajánlat aláírói, és pecsételjem le, figyelembe véve az ajánlatkérő következő előírását? Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyet – az ajánlat beadása előtt – módosítottak, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is el kell látni kézjeggyel.

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?

Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)

Kérdés: Ha az ajánlatkérő hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárást folytat le kiegészítő építési beruházásra, lejelenti a Döntőbizottságnak. A hatóság miért szólít fel hiánypótlásra a dokumentáció rendelkezésre bocsátása okán, mikor a Kbt. 38. § (3) bekezdésének c) pontja szerint nem is kötelező ilyen eljárásnál dokumentációt készíteni?

Kérdés: Mivel a régi autóbusztörvény már nincs hatályban, a Kbt. kivételi köre már nem érvényesül az autóbusszal végzett menetrend szerinti szolgáltatás kiszervezésére?

Kérdés: A nemzetbiztonsági beszerzéseknél korábban nem volt mód közbeszerzési jogorvoslatot kérni. Változott e körben az új Kbt.?

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?

Kérdés: A referenciával kapcsolatban a 310/2011. kormányrendelet 16. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is. Az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményt a referencia tekintetében előírhatja-e úgy, hogy csak például az adott áru értékesített minimummennyiségét írja elő, vagy mindenképpen az ellenszolgáltatás ellenértékének minimumösszegét kell előírnia referenciakövetelményként?

Kérdés: Az ajánlatban minden további nélkül csatolhatjuk az ajánlatkérő által korábbi teljesítésünkről kiállított szállítási referenciát – így téve eleget a műszaki-szakmai alkalmassági követelménynek?