4637 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: A társasházak a panelprogramban elnyert támogatás esetén a kivitelezőt többnyire a Kbt. 44. címe szerinti egyszerű eljárásban választják ki. A legutóbb megjelent 30 hirdetményt (ajánlattételi felhívást) tanulmányozva feltűnt, hogy csak egyetlen esetben élt az ajánlatkérő a tárgyalás lehetőségével. A Kbt. 299. § (3) bekezdés n) és o) alpontja értelmében a Kbt. ezt meg is engedi. A hirdetményminta [2/2006. (I. 13.) IM rendelet 14. számú melléklete] IV.1.1. pontjában kell megjelölni, hogy lesz-e tárgyalás, vagy sem. Kérdésünk az, vajon mi lehet az oka, hogy általában nem élnek a társasházak a tárgyalás lehetőségével? Van-e egyéb jogszabályi tiltása ennek, vagy csak az a magyarázat, hogy a társasházak nem járatosak a közbeszerzési eljárásokban?

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban jogszerű-e az ajánlatkérő azon előírása (eljárása), hogy csak a tárgyalások lezárását követően értékeli a benyújtott végső ajánlatokat, mind formai, mind pedig tartalmi szempontból?

Kérdés: Az ajánlatkérői kérdésfeltevések esetén véleményünk szerint nem áll fenn plusz információadás lehetősége, mert akkor gyakorlatilag a dokumentációt kellene módosítani az ajánlatkérőnek. Mi a teendő ebben az esetben?

Kérdés: Milyen jogalkotói indok lehet az értékhatárok meghatározása mögött?

Kérdés: Bankváltás esetén milyen szabályt (időbeli stb.) kell alkalmaznunk a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozóan akkor, ha a (korábbi) bankhoz már semmilyen gazdasági esemény nem köt bennünket? Elegendő-e a pénzintézet által kiadott végleges nyilatkozat, amelyet szükség esetén hiteles másolatban csatolnánk a pályázati anyagba? További kérdésünk, hogy milyen kötelező tartalommal kell a banknak elkészítenie a szóban forgó nyilatkozatot ahhoz, hogy az megfeleljen a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak?

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)

Kérdés: Mit jelent a gyakorlatban a Kbt. 86. §-ának (4) bekezdése szerinti "gazdasági ésszerűség" fogalom?

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése vonatkozásában mely indok tekinthető objektívnak (szubjektívnak) a kirívóan alacsony ár körében? Tudják-e ezt gyakorlati példákkal (ellenpéldákkal) szemléltetni?

Kérdés: Nem tekinthető-e prejudikálásnak, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével megtiltja a szerződés megkötését az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között? További kérdésünk, hogy melyek azok az esetek a gyakorlatban, amikor a Döntőbizottság alkalmazza ezt az intézkedést?

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?