4637 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Más szervezet erőforrásaira való támaszkodás esetén részvételi szakaszban hogyan lehet elvégezni a rangsorolást, ha a más szervezetnek az erőforrás meglétéről csak nyilatkoznia kell, azaz nem kell bemutatnia azt?

Kérdés: Az eredeti, 2003. évi CXXIX. törvény 10. §-ának (6) bekezdése szerint az "...összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vett". Ez az előírás kikerült a Kbt.-ből a törvény módosításával. Úgy kell érteni ezt a módosulást, hogy a kiviteli, engedélyezési tervek készítésére vonatkozó felhívásra sem lehet ajánlattevő, közös ajánlattevő vagy 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni tervezett alvállalkozó a műszaki tervet készítő szervezet vagy személy?

Kérdés: A Kbt.-módosítás szerint az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet (szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Erre az ún. más szervezetre lehet-e előírnia az ajánlatkérőnek feltételeket, például az alkalmassági követelmények vonatkozásában?

Kérdés: A Kbt. 63. §-ának (6) pontja alapján az ún. más szervezetnek közjegyző által hitelesített nyilatkozattal kell igazolnia, hogy nem tartozik a 60. §-ának (1) bekezdése szerinti kizáró okok hatálya alá. Ugyanakkor a 20. § (3) bekezdése alapján – ahol a Kbt. szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írhatja elő – az igazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A más szervezet közjegyzővel hitelesített nyilatkozata nem igazolás?

Kérdés: A kizáró okok fenn nem állásáról nyilatkozat készül, amelyet közjegyző előtt aláír a cég nevében jogosult. Ezt a nyilatkozatot is elegendő a továbbiakban egyszerű másolatban csatolni a közbeszerzési eljárásokban (a közbeszerzési törvény 20. §-a szerint), vagy mindig eredeti, illetve közjegyző által hitelesített példányt kell csináltatnunk?

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 67. §-a szerint árubeszerzés esetén az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága igazolására az előző, legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak ismertetését írhatja elő. Vannak olyan speciális áruféleségek, például atomerőművek főberendezései, amelyeket az Európai Unióban az elmúlt 3 évben nem gyártottak, csak 5-10 évvel korábban. Az ajánlatkérő szükségesnek tartaná a szakmai alkalmassághoz köthető referencia igazolását, ugyanakkor nem írhat elő 3 évnél hosszabb időintervallumot. Tervezik-e, hogy a fentiek miatt módosítják a Kbt.-t, illetőleg van-e jogszerű lehetőségük a közszolgáltatóknak arra, hogy a Kbt. 194. §-a alapján "egyéb objektív alapú alkalmassági feltételként" a 3 éven túli referencia bemutatását írhassák elő?

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?

Kérdés: Szükséges-e tervpályázati eljárás lefolytatása abban az esetben, ha a beruházás tárgya területrendezési terv elkészítésére vonatkozóan a legalkalmasabb tervező kiválasztása, vagy elegendő a Kbt. szerinti nyílt vagy egyszerű eljárás lefolytatása?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?

Kérdés: Az éves statisztikai összegzésnél mi minősül adott évi közbeszerzésnek? Példaként, ha egy közbeszerzési eljárás 2005. évben indul, de az eredményhirdetés vagy a szerződéskötés áthúzódik a 2006. évre, ezt a közbeszerzést melyik évi (a 2005. vagy a 2006.) statisztikai összegzésben kell jelenteni?