Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 99. §-ára tekintettel, eredményes közbeszerzésieljárásban az ajánlatkérő oldalán szerződéskötési kötelezettség keletkezik,azaz a nyertessel a szerződést meg kell kötni. Az ajánlatkérő a közbeszerzésitörvény vonatkozó előírása szerint csak akkor mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési eljárás megszüntetésének lehetősége

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)
Részlet a válaszából: […] ...ha a nyertes ajánlattevőazért nem tudja az adott szolgáltatást nyújtani, mert valamely jogszabályifeltételnek nem felel meg, ajánlatát a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja (azazegyéb okból nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban,valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

KDB-kérelem szerződés semmisségének megállapítása iránt

Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?
Részlet a válaszából: […] ...erre azonban csak polgáriper megindításával van lehetőség a következők szerint.A bíróság előtti jogérvényesítés vonatkozásában a Kbt.346-351. §-ai az alábbi előírásokat tartalmazzák: – a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi határozata ellenfellebbezésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás téves eredményhirdetés esetén

Kérdés: Mi a Szerkesztőség álláspontja azzal a helyzettel kapcsolatban, amikor az ajánlatkérő "tévesen" hirdeti ki az eljárás nyertesének az egyik ajánlattevőt? Az eredményhirdetést követően, a Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése szerinti 8 napos határidőn belül egy másik ajánlattevő jogorvoslati eljárást kezdeményez. A DB a Kbt. 325. §-ának (1) bekezdése szerinti határidőn belül (1 munkanap) megindítja az eljárást. Jogkövetkezmények nélkül, jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a megindított jogorvoslati eljárást követően a Kbt. 96. §-ának (5) bekezdése alapján az eredményhirdetést követő 15 napon belül kijavítja az összegzést, és mást hirdet ki nyertesnek?
Részlet a válaszából: […] ...az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnál korábbankötötték meg a szerződést, akkor ezen időpontig egy alkalommal jogosult a Kbt.93. §-ának (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezést módosítani és szükségesetén az érvénytelenségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattevők kizárhatósága a közbeszerzési eljárásokból

Kérdés: Ki lehet-e zárni ajánlattevők közül a fogyatékosokat foglalkoztatókat, mert ők a támogatás kapcsán lényegesen alacsonyabb árat tudnak ajánlani, ugyanakkor a fogyatékosok nem minden munkára alkalmasak? (Konkrét példa: egészségügyi laborban felmosó vízzel mosták le az asztalokat, műszereket.)
Részlet a válaszából: […] ...a hatályos szabályozás értelmében – a Kbt. alapelveirefigyelemmel – nincs lehetőség, azonban a szerződéses kötelezettségek közöttszigorú következményekkel és szerződést biztosító mellékkötelezettségekkelérdemes bebiztosítani magát a színvonalas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Más szervezet erőforrásaira támaszkodás elfogadhatósága, kizárási kérdések

Kérdés: Más szervezet erőforrásaival kapcsolatos a kérdésünk. Elképzelhetőnek tartják-e, hogy az ajánlattevő az országos szervizhálózat (mint alkalmassági feltétel) bemutatásakor nagy részben, esetleg kizárólag más szervezetek erőforrásaira támaszkodik? Elfogadható-e az alkalmasság ilyen módon történő igazolása? Az ajánlatkérőnek van-e valamilyen felülvizsgálati lehetősége ebben az esetben? Kizárható-e az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő a más szervezetek erőforrásait nem tekinti megfelelőnek?
Részlet a válaszából: […] ...adott kérdéskörre vonatkozótájékoztatóját tüzetesen áttanulmányoznunk, mely részben orientálja ajoggyakorlatot. Ennek értelmében a Kbt. új, 66. §-ának (2) bekezdése,valamint a 67. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlattevő az ajánlatkérő általelőírt és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:    

Hirdetményminták egyszerű eljárásban közvetlen felhívás és közzététellel induló eljárás esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban milyen hirdetménymintákat (tájékoztatás, összegzés stb.) kell kitölteni és elküldeni megjelentetésre akkor, ha az eljárást megindító hirdetményt (ajánlati felhívást) közvetlenül az ajánlattevők számára küldtük meg, és milyen hirdetményeket akkor, ha közzététellel indult az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...meg azajánlattételi felhívást, úgy a törvényben találhatóak azok a kötelező elemek,amelyeket szerepeltetni kell a felhívásban. A Kbt. 299. §-ának (3) bekezdéseennek kapcsán az alábbiakat írja elő.Az ajánlattételi felhívásnak legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Választási lehetőség a műszaki-szakmai alkalmasság elemeinek meghatározásakor

Kérdés: Műszaki, szakmai alkalmasságnál a Kbt. 67. § (1) bekezdésének módosított a) pontjában új elem a "korábbi szállítás mennyiségére utaló más adat megjelölése" a referenciák tartalmában. Az ajánlatkérő választhat, hogy az ellenszolgáltatás összegét írja elő, vagy a mennyiségre utaló más adatot? Vagy kötelező mindkét lehetőséget biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...mennyiségére utaló más adat megjelölésével),így a vagylagosságot biztosítani kell, azaz az ajánlatkérő választ. Hasonló a helyzet a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) pontjaesetében is, amely szerint az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Lefolytatott közbeszerzés az éves statisztikai összegzésben

Kérdés: Az éves statisztikai összegezés elkészítése során a közbeszerzések összesítése alkalmával a kitöltendő táblázatokba mely közbeszerzéseket kell beírni (azaz: mit kell lefolytatott közbeszerzési eljárásnak tekinteni)? Ahol a szerződéskötés megtörtént, vagy ahol már a szerződésteljesítés is megvalósult. Példák: 1. Építési közbeszerzés szerződéskötése 2005. december 10-én megtörtént, de a kivitelezés és a tényleges pénzügyi teljesítés 2006 júniusában realizálódik. A 2005. évről szóló éves statisztikai összegezésben kell-e szerepeltetni ezt a közbeszerzést, és milyen értékkel? 2. Szolgáltatásra vonatkozó szerződés 2005. július 1-jétől 2009. június 30-áig szól. A 2005-ről készülő éves statisztikai összegezésben szerepeltetni kell-e ezt a közbeszerzést, és ha igen, milyen összeggel: a fél év során teljesített ténylegesen kifizetettel, vagy a négy teljes évre vonatkozó becsült értékkel? 3. Szolgáltatás vonatkozásában élő szerződés van 2002. január 1. és 2007. december 31. között (még a régi Kbt. szerinti eljárás eredményeként). Az ezzel kapcsolatban megvalósult 2005. évi kifizetést fel kell-e tüntetni az éves statisztikai összegzésben, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlat a szerződés megkötéséhez köti egy adotteljárásnak az éves statisztikai összegzésben való szerepeltetését. Azaz akérdésben szereplő első esetben a 2005-ös összegzésben kell feltüntetni abeszerzést, mégpedig az akkori szerződéses értékkel. A második esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Adószám feltüntetésének kötelezettsége a közzétételi kérelemben

Kérdés: A 34/2004-es kormányrendeletben előírt közzétételi kérelem kötelező elemei között nem szerepel az a követelmény, hogy az ajánlatkérő adószámát is fel kell tüntetni. Mégis egyes esetekben a hiánypótlási felhívásban hivatkozunk erre a követelményre. Milyen esetben kell tehát feltüntetni a kérelemben az ajánlatkérő adószámát?
Részlet a válaszából: […]

Feltehetően a hirdetmény-ellenőrzés követelményére gondol a kérdező. Ilyen kötelezettség nem eredeztethető a Kbt.-ből, nem tekinthető tehát szükséges elemnek az adószám feltüntetése.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
375
376
377
…
464