Közfeladat a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A Kbt. 2/A § (1) bekezdésének a) pontja szempontjából a "közfeladat" fogalmára van-e valamilyen tájékoztató állásfoglalás, illetve ennek hiányában milyen jogszabályokra hagyatkozhatunk a fogalomkör behatárolása során? Ez csak önkormányzati feladatokat jelent, vagy több annál?
Részlet a válaszából: […] A "közfeladat, illetve a közszolgáltatás" fogalmát a törvénynem tartalmazza az értelmező rendelkezések között, és nincs tudomásunk errevonatkozó állásfoglalásról, ajánlásról sem. A fentiek hiányában abbólkell/lehet kiindulni, hogy az ajánlatkérő szervezet milyen feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat módosítása és hiánypótlás összefüggése

Kérdés: Hiánypótlás keretében az ajánlat módosításának minősül-e az ajánlattevő egy másik (plusz) referenciája, amely teljesen más tartalmú, mint amit eredetileg az ajánlatába becsatolt? Vagy az ajánlattevő az "eredeti" ajánlata és referenciája alapján rögtön alkalmatlanná válhat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolása előtt felhívjuk a figyelmet arra,hogy a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések változtak (Kbt. 83. §-a). Aváltozás lényege egyrészt abban foglalható össze, hogy az ajánlatkérőkorlátozott körben is biztosíthatja a hiánypótlást, másrészt abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Jogutódlás "kezelése" közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az önkormányzat egyes infrastrukturális (például utak kátyúzása) feladatainak ellátásával 2006. július 1-jétől az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot bízza meg, amely megfelel a Kbt. 2/A § (1) bekezdésében foglaltaknak. Ezeket a feladatokat eddig az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján látta el. A2006. évi beszerzésekre még március hónapban ki kívánjuk írni a közbeszerzési eljárást, azzal, hogy azok teljesítésének egy része még a feladatátadás előtti időszakra esik. Kérdésünk: az ajánlati felhívásban szerepeltethetjük-e azt a tényt, hogy ezen feladatok tekintetében 2006. július 1-jétől jogutódlás következik be és az ajánlatkérő (megrendelő) jogait ettől az időponttól a gazdasági társaság gyakorolja? Ha nem, akkor milyen módon kezelhető ez a jogutódlás a közbeszerzési eljárások során, illetve azok eredményeként megkötött szerződések esetében?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint a megrendelő engedményezésselruházhatja az új gazdasági társaságra a közbeszerzésben megkötött szerződését.Az engedményezéssel az engedményes, azaz a gazdasági társaság a régi jogosult,azaz a megrendelő helyébe lép. Az engedményezésről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A meghatározás gyakorlatilag ugyanazt jelenti. Gondoljunkpéldául a Kbt. 130. §-ának (6) bekezdésére, amelynek értelmében, ha azajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Klasszikus ajánlatkérő lehetősége keretmegállapodásra egy ajánlattevővel

Kérdés: Milyen esetben lehet a klasszikus ajánlatkérőknek egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...erre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. új, 136/A és 136/B§-ai tartalmazzák. A rendelkezések nem kötik különleges feltételhez azt, ha azajánlatkérő egy ajánlattevővel kíván keretmegállapodást kötni. Ez azt jelenti,hogy az ajánlatkérő dönti el, hogy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
Részlet a válaszából: […] ...vagyszolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónapalatt – Kbt. 37. §-ának (1) bekezdése – kerül sor – a 39. § (1) bekezdéseszerinti eset kivételével –, és– beszerzésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címke:

Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az ingatlanbeszerzéseket már a régi közbeszerzési törvényis a hatálya alá vonta, vagyis e követelmény nem az új Kbt. által bevezetettintézményként jelent meg a magyar jogban. Az ingatlanbeszerzések közbeszerzésieljárás alá vonását a viszonylag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás-előkészítésbe bevont ügyintéző összeférhetetlensége

Kérdés: Az eljárás előkészítésébe "bevont" ügyintézőnek is kell-e/szükséges-e összeférhetetlenségi nyilatkozatot tennie?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 8. §-ának (1) bekezdése így fogalmaz: a közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatokértékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró,illetőleg az eljárásba bevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Főállású szakemberek "rendelkezésre" állásának értelmezése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő műszaki-szakmai alkalmassági feltételként főállású szakemberek rendelkezésre állását írja elő, elfogadható-e igazolásként az olyan tartalmú szándéknyilatkozat a szakemberekről, hogy azok az ajánlattevő nyertessége esetén – például a szerződéskötés időpontjától – az ajánlattevővel munkaszerződést kötnek, vagy már az ajánlattétel időpontjában is fenn kell állnia a munkaviszonynak?
Részlet a válaszából: […] ...szakemberek rendelkezésre állását a Kbt. 67. § (1)bekezdésének c) pontjában (árubeszerzés), (2) bekezdésének e) pontjában(szolgáltatás megrendelése), valamint (3) bekezdésének d) pontjában (építésiberuházás) írta elő a jogalkotó. Valamennyi rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Központi költségvetési szerv ingatlanbeszerzése közösségi rezsimben

Kérdés: Ha központi költségvetési szervek EU-s értékű ingatlant kívánnak venni, akkor a kivétel alá esnek?
Részlet a válaszából: […] ...azaz a közösségieljárásrendben kivételként határozta meg a jogalkotó, ugyanakkor a nemzetieljárásrendben árubeszerzésnek minősül a Kbt. 242. §-ának (2) bekezdéseszerint. A 257. § (2) és (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő hirdetménynélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
381
382
383
…
464