Szerződés módosításának lehetősége engedélyezési eljárás elhúzódása esetén

Kérdés: Elvi építési engedéllyel rendelkező épületre kiírok közbeszerzést a továbbtervezésre és az épület kulcsrakész megvalósítására. A nyertes pályázónak az építési engedélyt is meg kell szereznie. Az engedélyezési eljárás valamilyen okból kifolyólag elhúzódik – amely nem a pályázó hibája –, ezért a vállalt befejezési határidőt nem lehet tartani. Lehet-e ebben az esetben a szerződést módosítani, és ha igen, akkor milyen hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lényegesen hosszabbideig tartott a megszokottnál, úgy a szerződés módosítására természetesen vanlehetőség, ezt nem tiltja a Kbt. 303. §-a – amelynek értelmében a felek csakakkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás környezetbarát termék beszerezhetősége érdekében

Kérdés: Megyei központi közhatalmi tevékenységet végző hivatal vagyunk, környezetbarát papírból készült borítékot használunk, de ez nincs bent a közbeszerzésben. Az árfekvése kedvezőbb (olcsóbb), mint a nem környezetbarát terméké. Mi a teendőnk és a helyes eljárási mód?
Részlet a válaszából: […] ...borítékbeszerzésre kiírt közbeszerzési eljárásbanválasszák a Kbt. 57. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti bírálati szempontot(ez az összességében legelőnyösebb ajánlat), és tegyék meghatározó (nagysúlyszámmal bíró) értékelési szemponttá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Alaki hibák rendezése közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hogyan "hiánypótolható" az a hiba, ha az ajánlatot nem az ajánlatkérő által meghatározott sorrendben állítja össze az ajánlattevő? Vagy ha a csomagoláson nem a kért felirat található? (Csomagolja be újra?) Érvényteleníthető az ajánlat ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...bocsátotta rendelkezésre;– az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg azösszeférhetetlenségi követelményeknek [Kbt. 10. §-ának (3) és (5) bekezdése];– az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját kizárták azeljárásból;– az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett mulasztásnak az a következménye, hogyaz ajánlatkérő szerződést köthet, hiszen nem szerzett tudomást arról, hogyjogorvoslati eljárás indult. Ebben az esetben az ajánlattevő mulasztása okánmegkötött szerződés nem az ajánlatkérő rosszhiszeműségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Egyszerű – árubeszerzésre irányuló – közbeszerzési eljárásban lehetőség volt részajánlat tételére. Társaságunk a teljes termékkörre nyújtotta be ajánlatát, azonban csak bizonyos csoportok vonatkozásában nyilvánította nyertesnek az ajánlattevő. Megtagadhatjuk-e a szerződés megkötését erre hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...törvény többrendelkezésének egybevetése alapján adhatjuk csak meg véleményünk szerint,amelyeket a következőkben ismertetünk.A Kbt. 50. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban lehetővé teheti a közbeszerzés egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Eljárásrendek a közbeszerzési törvényben

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerinti kitételben a VII. fejezet szerintiek kivételt jelentenek-e? Ha nem, hol van ez szabályozva?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzésieljárás közösségi eljárásrendet jelent, míg a VII. fejezet szerintiközbeszerzési eljárás nemzeti eljárásrendet. A Kbt. VII. fejezetében találhatókolyan rendelkezések, amelyek visszautalnak az V. fejezetre (például a Kbt. 271.§-ának (3) bekezdése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérők mozgástere a közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé értékhatár nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése értelmében esélyegyenlőségetkell biztosítani az ajánlattevők számára, hogy ajánlatukat az ajánlatkérőszámára minél kedvezőbben alakítsák ki. Ebbe a konstrukcióba nem fér bele, hogyaz ajánlat elemeit meghatározva, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Igazolások alakiságának ajánlatkérő általi meghatározása

Kérdés: Az igazolásoknak eredetinek vagy közjegyző által hitelesítettnek kell-e lenniük, vagy csak akkor, ha erre az ajánlatkérő konkrét utalást tesz (például felelős műszaki vezetői igazolás, referencialevél, mérleg stb.)?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény a közbeszerzési eljárás soránigazolás benyújtását írja elő, az igazolás hiteles másolatban is benyújtható -Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése. Ajogszabály szövegéből látható, hogy a törvénymaga rendelkezik az igazolások alakiságáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
Kapcsolódó címkék:    

Cégkivonat érvényessége

Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő, hogy az általa becsatolni kért cégkivonatok milyen "frissek" legyenek. A gyakorlatban ilyenkor mi az elfogadott?
Részlet a válaszából: […] ...a felhívásban a cégkivonat "korát" nem határozta meg azajánlatkérő, a későbbi jogviták elkerülése érdekében javasoljuk, hogy a Kbt.56. §-a szerinti kiegészítő tájékoztatás keretében kérdezzenek rá azajánlatkérőnél arra, hogy milyen dátummal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
Kapcsolódó címke:

Eljárás rendeletmódosítás után

Kérdés: A Magyar Közlöny idei 7. számában jelent meg a Kormány 10/2005. (I. 19.) Korm. rendelete a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerzőszervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításáról. A módosítás 4. §-a kiegészíti az eredeti rendelet 7. §-át azzal, hogy "Az 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezet a kiemelt termékek közbeszerzését a Kbt. szabályaival összhangban saját hatáskörben is megvalósíthatja, ha..." "d) a keretszerződésben meghatározott és az egyéb (például azonos szolgáltatási) feltételek tekintetében is mindenben megfelelő kiemelt terméket a keretszerződés szerinti árnál alacsonyabb áron tud beszerezni". Mivel a rendelet I. számú mellékletében, az országosan kiemelt termékek jegyzékében szereplő termékek közül helyben több termékre – például irodai papíráruk stb. – kaptunk pályázat meghirdetése nélkül jelentősen olcsóbb ajánlatot, felmerült ezen cikkekre vonatkozóan a módosított rendelet 7. §-ának d) pontja szerint helyi pályáztatás lebonyolítása. Kérem ezért állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy a hivatkozott kormányrendelet szellemében milyen feltételek fennállása esetén valósítható meg az országosan kiemelt termékekre vonatkozó helyi beszerzés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben – véleményem szerint – benne foglaltatik aválasz is, azaz ha a keretszerződés szerinti árnál jelentősen olcsóbb ajánlatotkaptak ugyanarra a termékre, akkor eleget tettek az idézett jogszabályifeltételnek, azaz saját hatáskörben lefolytathatják a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.
1
391
392
393
459