4637 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: A cég átalakult, és kapacitást biztosítóként valójában már nem rendelkezünk szakemberrel. Most szerződnénk az ajánlattevővel. Szerződhetünk az új céggel?

Kérdés: Lehet-e építési beruházást keretmegállapodásban beszerezni, és ha igen, akkor mire lehet ajánlatot tenni?

Kérdés: Amennyiben a szerződéstervezetet csak akkor teszi fel az ajánlatkérő, amikor megjelenik a korrigendum, abban az esetben nem tudunk kérdezni a szerződésről. Majd azt kéri az ajánlatkérő, hogy az első ajánlattételig Word formátumban, a javaslatainkkal ellátva töltsük fel az EKR-be meglátásainkat. Rendben van ez így?

Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?

Kérdés: Építési beruházáshoz kapcsolódó tervezési és mérnöki szolgáltatás megrendelése esetén is van lehetőség az alvállalkozó "közvetett" kifizetésére?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő a Kbt. 70. § (2a) bekezdése alapján kéri fel az ajánlattevőket az ajánlataik fenntartására, akkor az ajánlattevőknek kifejezetten nyilatkozniuk kell ajánlatuk fenntartásáról, vagy ebben az esetben is irányadó a Kbt. 70. § (2) bekezdésének azon fordulata, miszerint "ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja"?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek akkor, ha egy ajánlattevő az ajánlatát egyéb kommunikáció keretében nyújtja be az ajánlattételi határidő előtt 2 nappal?

Kérdés: Svájci székhelyű kapacitásnyújtó szervezet esetében miként ellenőrizhetőek a Kbt. 62. § (1)–(2) bekezdései szerinti kizáró okok, tekintettel arra, hogy az e-Certis rájuk vonatkozó adatot nem tartalmaz?

Kérdés: Az ajánlatkérő tervpályázati eljárást kíván lefolytatni, melyhez a bírálóbizottsági tagként nemzetközileg is elismert műszaki és a beszerzés tárgya szerinti szakembereket kíván megbízni. A munkaviszonyban történő alkalmazást nem támogatja az ajánlatkérő, azonban a megbízási szerződés keretében történő díjazásuk összege előreláthatólag meghaladja a nettó 15 millió forintot. Ebben az esetben arra van-e lehetőség, hogy a tagok díjazását külön-külön szakmacsoportonként számolja az ajánlatkérő (pl. külön az építész, a tervpályázat tárgyát képező szakmai, jogi, pénzügyi szakértelem mellett)? Ugyanis a projekt nagyságára tekintettel több azonos végzettségű tag lesz (pl. 4 fő építész, 3 fő múzeumszakmai). Amennyiben nem lehetséges, úgy a munkaviszonyban történő foglalkoztatáson kívül milyen jogszerű megoldás alkalmazható ebben az esetben?

Kérdés: Alkalmassági követelményeket igazoló szervezet cserélhető-e az eljárásban, ha felmerül az érintettsége korrupciós ügyben?