Megrendelés fennálló szerződés terhére új igény esetén

Kérdés: Egy 2011-ben indított szolgáltatás megrendelésére irányuló közösségi eljárás eredményeként szerződést kötöttünk egy céggel 5 darab ingatlan + 40 százalék üzemeltetésére. Most felmerült, hogy egy további ingatlanunkon kellene üzemeltetési szerződést kötni, amelynek a becsült értéke eléri a nettó 8 millió forintot, de nem éri el a megkötött szerződés értékének a 40 százalékát. Ezenkívül az éves közbeszerzési tervünkben is van már hasonló, de más ingatlanra vonatkozó (uniós értékhatár feletti) előirányzat. Amennyiben az új igény műszaki tartalma megegyezik a meglévő szerződés műszaki tartalmával, lehet-e, illetve kell-e a meglévő szerződés terhére megrendelni a szolgáltatótól a szolgáltatást? A szolgáltató köteles-e eleget tenni az új megrendeléseknek?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a szerződés tárgyába és tartalmába beleérthető azúj ingatlan üzemeltetése, annak kapcsolása a korábbi, már közbeszerzettszerződéshez jogszerű. Az a tény, hogy eddig az ajánlatkérő nem használta ki alehetőséget, nem jelenti azt, hogy a későbbiekben ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Közösségi értékhatárt meghaladó beszerzések lebonyolítása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 18. §-ának (2) és (3) bekezdése az egybeszámításiszabályt az alábbiak szerint tartalmazza:– az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló árukbeszerzésére vagy szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét,amelyekkel kapcsolatban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […]  A CPV-kódok nem alkalmasak az egybeszámítási szabálykezelésére. Segítségül időközben megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatójaaz új Kbt. szerinti egybeszámítási szabály alkalmazásáról (KÉ 2012. évi 78.szám; 2012. július 11.), mely tartalmaz újdonságokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:

Előzetes minősítés

Kérdés: Mit jelent nemzetbiztonsági beszerzésnél az előzetes minősítés? Ki kezdeményezheti?
Részlet a válaszából: […]  Előrebocsátjuk, hogy a kérdéssel érintett beszerzésieljárásban ajánlattevőként vagy alvállalkozóként kizárólag a jegyzékre felvettgazdasági szereplő vehet részt. A jegyzéken– az Mavtv. szerinti telephely-biztonsági tanúsítvánnyal (atovábbiakban: TBT) rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:

Előzetes és beszerzéshez kötődő minősítés

Kérdés: Van-e különbség az előzetes minősítés és a beszerzéshez kötődő minősítés között?
Részlet a válaszából: […]  Igen, a 218/2011. kormányrendelet különbséget tesz a kétféleminősítés között. Amíg az előzetes minősítést az érintett gazdasági szereplőkérheti, és konkrét beszerzési eljárástól függetlenül, addig a beszerzésieljáráshoz kötődő minősítést az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Egybeszámítás a közbeszerzési terv közzététele után felmerülő igény vonatkozásában

Kérdés: Az új szabályozás szerint az egy időben felmerülő igényeket kell egybeszámítani. Ez annyit jelent, hogy az év közben, vagyis a közbeszerzési terv közzétételét követően felmerülő igényt már nem kell egybeszámítani a tervezés idején ismert igényekkel, és a terv módosításakor az új beszerzést külön sorban kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […]  A közbeszerzési törvény vonatkozó, 18. §-ának (1) és (2)bekezdése két szempontból okoz a gyakorlatban nehézséget. A szabály az alábbiakszerint szól.Tilos a közbeszerzési törvény, vagy a Kbt. Második Részealkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Ajánlattételi határidő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő milyen ajánlattételi határidőt kell, hogy alkalmazzon?
Részlet a válaszából: […]  A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályainakalkalmazása során nemzeti rezsimben is a hirdetmény közzététele nélküli eljárásközösségi szabályait kell alkalmazni, a nemzeti szabályok figyelembevételével. A Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Konzorcium igazolása a kizáró okok vonatkozásában

Kérdés: A kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tekintetében konzorcium (közös ajánlatevők) esetén ki minősül ajánlattevőnek? Az, akit felhatalmaznak a konzorciumi tagok (esetünkben három) a vezetésre, vagy továbbra is mind a három konzorciumi tag a negyedik taggal – vezetővel – együtt? Tehát elégséges-e a vezetőnek nyilatkoznia/igazolnia a kizáró okok hiányát, vagy mellette párhuzamosan mindegyik konzorciumi tag és a vezető is köteles nyilatkozni/igazolni azt?
Részlet a válaszából: […]  A közös ajánlattételre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 25.§-a rögzíti az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagynyújthat be részvételi jelentkezést;– az előző bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevőkvagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címkék:    

Egybeszámítás építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások egybeszámításával kapcsolatosan mi az egybeszámítás elve abban az esetben, ha több városban, nagyobb épületállománnyal rendelkező intézmény az épületeinek karbantartását szeretné megvalósítani úgy, hogy előre ütemezett feladatokat is el szeretne látni, és az előre nem látható (beázás, csőtörés stb.) feladatok beszerzésére is szeretne felkészülni? Egybe kell-e számítani az összes telephelyen (épületen) felmerült összes karbantartási/javítási munkát, vagy szakiparonként kell az egybeszámítást elvégezni? Hol lehet a projektszemléletet bevezetni? Gondolok itt egy nagyobb – de nem építésiengedély-köteles – átalakítási vagy javítási munkára.
Részlet a válaszából: […]  Az építési beruházások becsült érték szabályai nincsenekteljes mértékben összhangban egymással, ez is okozhatja a félreértéseket az újKbt. értelmezésében. A főszabály értelmében a megvalósításhoz szükséges áruk ésszolgáltatások mértékét is egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címkék:  

Központosított közbeszerzés és rendszeren kívüli beszerzések egybeszámítása

Kérdés: Egybe kell-e számítanom a központosított közbeszerzésben és azon kívül beszerzett termékeket? A rendszeren kívül azért szereztünk be, mert a központosított rendelet alapján jogszerűen volt rá lehetőségünk, értékhatár alatt.
Részlet a válaszából: […]  A kérdéskört szabályozó 168/2004. kormányrendelet értelmébenfennáll az egybeszámítási kötelezettség, amennyiben a Kbt. 18. §-a alapján isegybe kellene számítani a beszerzési tárgyakat. A rendelet 8. §-ának (3) bekezdése értelmében az intézmény asaját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címke:
1
53
54
55
101