1005 talált cikk a KÉ-szám kifejezésre

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb 10 nappal lehet kérni. Ezt több ajánlatkérő úgy számítja, hogy az ajánlattételi határidő órájáig lehet feltenni a kérdéseket. Jogszerű ez, hiszen a Kbt. nem órában határozza meg az időtartamot?

Kérdés: Nemzeti rezsimben indítható-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás? Milyen mélységben kell ezt a KDB felé dokumentálni, illetve az előzményét vizsgálja-e a KDB?

Kérdés: Általános, hogy az ajánlatkérők pozitív mérleget kérnek a pénzügyi-gazdasági alkalmasság igazolásához. Ez – az egyébként Kbt. adta lehetőség – nem ütközik az esélyegyenlőség alapelvébe?

Kérdés: Az elektronikus igazolásnak (tértivevénynek) nincs másolata. Úgyszintén nincs a változásbejegyzési kérelemnek sem, mert az is csak elektronikus formában létezik. Mit tegyünk, ha ezt kéri az ajánlatkérő a változásbejegyzési kérelem beadásának igazolására? Nyomtassa ki a jogi képviselőnk? És milyen alapon kéri ezt?

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?

Kérdés: A módosított Kbt.-ből törölték a 96. §-nak azokat a rendelkezéseit, melyek lehetővé tették az összegzés törlését, módosítását. Mint ajánlattevők vitarendezés során mire hivatkozhatunk, ha jogsértőnek ítéljük meg az összegzést és az eredményhirdetést, illetve ajánlatkérő mit tehet, ha hibásnak ismeri el a fent említett dokumentumokat?

Kérdés: Egy építőipari vállalkozás vezetője vagyok, a cég eddigi bevételeinek 90 százalékát a közbeszerzések piacáról szerezte. Kérem álláspontjuk ismertetését a következő kérdésben. Cégünk az elmúlt és jelen év során több állami beruházásban vett részt, e beruházások kifizetései, a szerződésben vállalt 30-60 napos fizetési kötelezettség helyet több esetben 180 napra tehetők lettek. Cégünk sajnálatosan a fizetendő költségeit az állami kintlévőségünk ideje alatt, nehezen tudta határidőben teljesíteni, így sajnos cégünk bankszámláján sorban állás keletkezett, ami szinte lehetetlenné teszi a továbbiakban a közbeszerzési pályázatokon való részvételt. Kérdezem, hogy az a társaság, amelyiknek igazoltan lejárt követelése van a Magyar Államkincstárral szemben, és e követelés időpontjában, illetve amiatt keletkezett számláján sorban álló tétel, nem mentesülhet, vagy nem élvezhet-e valamilyen jellegű kedvezményt a fentiek szerinti alkalmassági kritérium teljesítése alól?

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)

Kérdés: Van olyan eset a gyakorlatban, amikor a részvételnek nem feltétele a dokumentáció megvásárlása?

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?