Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a KözbeszerzésiDöntőbizottság által tartott tárgyaláson az ügyfeleken kívül egyéb érdekeltekis – személyesen vagy képviselőik útján – jelen lehetnek, észrevételt tehetnek,illetőleg a tárgyalás befejezéséig bizonyítékokat terjeszthetnek elő.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat bírálati szempontja választásakor. Ugyanakkor nemkötelező előírás, hogy ez legyen a legmagasabb súlyszámot képviselő, azazlegfontosabb részszempont. A részszempontok súlyozásakor ugyanis a konkrételjárás közbeszerzési tárgya és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Bírság meghatározásakor irányadó szempontok

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] ...költség, a helyszíni szemle költsége, az ügyfél iratbetekintésijogának gyakorlásával kapcsolatban felmerült költség, az ügyfelet képviselőügyvéd, jogtanácsos készkiadásai és megbízási díja);– a jogorvoslati eljárás költségének összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Közbeszerzések Tanácsának tagjai mint hivatalos közbeszerzési tanácsadók

Kérdés: A hivatalos közbeszerzési tanácsadói listán találkoztam több alkalmazottal a Közbeszerzések Tanácsától. Jogszerű-e ez? (Nem vagyok jogász, de az én jogérzékemet sérti az eset.)
Részlet a válaszából: […] ...köztisztviselő nem lehet – törvényben meghatározott egyébmegbízatásokon túl – helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselőannál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szervilletékességi területén működik;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyalások nyilvánossága

Kérdés: Kik vehetnek részt, lehetnek jelen a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyaláson? Hallgatóságként bárki bemehet-e, illetve az üzleti titokra hivatkozással kérhető-e ún. "zárt" tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmazza: – a Közbeszerzési Döntőbizottság által tartott tárgyalásonaz ügyfeleken kívül egyéb érdekeltek is – személyesen vagy képviselőik útján -jelen lehetnek, észrevételt tehetnek, illetőleg a tárgyalás befejezéséigbizonyítékokat terjeszthetnek elő;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Keresetindítási határidő elmulasztása

Kérdés: A Döntőbizottság határozata ellen 15 napos határidővel lehet tudomásunk szerint keresetet benyújtani. Ezt a határidőt elmulasztottuk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a sérelmezett határozatot a bíróság ennek ellenére felülvizsgálja?
Részlet a válaszából: […] ...kérelemnyújtható be. Az igazolással kapcsolatos rendelkezéseket a Pp. 106-110. §-aitartalmazzák a következők szerint:– ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibájánkívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Ügyvezetés "beszerzése" közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2006-ban módosították a gazdasági társaságokról szóló törvényt (Gt.). A módosításban kimondták, hogy gazdasági társaság ügyvezetését nem lehet munkaviszonyban ellátni, csak a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban. A törvényt a lejáró munkaszerződésekre és az új szerződésekre kell alkalmazni. A Gt. említett módosítása a közbeszerzési ajánlatkérők számára azt jelenti, hogy mindazok az ajánlatkérők, akik gazdasági társaság formában működnek, kénytelenek az ügyvezetést (igazgatóságot) közbeszerzési eljárás keretében "beszerezni" – tekintettel arra, hogy a Kbt. 29. §-ának (2) bekezdése szerinti kitétel így már nem áll fenn. Kérdésem: Lehetséges-e ebben a vonatkozásban valamely kivételi kör alkalmazása, és ha igen, melyik az, illetve az említett esetben van-e törvényi lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására? Ha nem, szükségesnek és lehetségesnek látják-e a törvénymódosítást?
Részlet a válaszából: […] ...tervezett szerződés tekintetében kell vizsgálni. Ugyanakkorúgy tudjuk, hogy a Gt. hivatkozott rendelkezésének módosítása érdekébenképviselői módosítási javaslat került benyújtásra a parlamenthez, amelyvisszaállítaná a módosítás előtti állapotot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Képviselő-testületi határozattal létrehozott gazdasági társaság ajánlatkérői minősége

Kérdés: A képviselő-testület határozattal, tehát nem rendelettel létrehozott egy repülőtér-működtető kft.-t, meghatározó többségi tulajdonnal (80 százalék). Az önkormányzati határozat az állami irányítás egyéb jogi eszköze, tehát nem jogszabály, így a kft. létrehozásáról nem jogszabály rendelkezett. A kft. eredményorientált, működtetési és szolgáltatási feladatokat ellátó gazdasági társaság, bár jelenleg még veszteséges, és önkormányzati támogatásra szorul. Kérdésem: a kft. ajánlatkérőnek minősül-e a Kbt. 22. §-a szerint vagy nem, tehát a Kbt. hatálya alá tartozik vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 22. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai nevesítik a Kbt.hatálya alá tartozó szervezeteket, a h)-j) pontok pedig azokat aszervezettípusokat, amelyeknél külön vizsgálatot igényel az ajánlatkérőiminőség megállapítása. Megítélésünk szerint az önkormányzat által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Hatósági tájékoztatás adókötelezettségekről közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan

Kérdés: Honnan szerezhetünk tudomást arról, hogy a közbeszerzési eljárásban, illetve az annak alapján kötött megállapodás szerinti helyen milyen adókötelezettségek terhelnek minket? Úgy hallottuk, hogy ezt a közelmúltban szabályozták. Kérdésünk: mikor és milyen vonatkozásban?
Részlet a válaszából: […] ...a tájékoztatást hivataliidőben, az illetékes adóhatóság hivatalos helyiségében személyesen vagyírásbeli meghatalmazással rendelkező képviselője útján átveheti.A tájékoztatás kiadásának nincs helye, ha a kérelem nem aKbt. 55. §-ában meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Eljárás szerződés teljesítéséről szóló valótlan tartalmú hirdetmény közzététele esetén

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatója véleménye szerint nem fedi a valóságot?
Részlet a válaszából: […] ...kérelmező köteles erről értesíteni az ajánlatkérőt, illetőleg abeszerzőt.A kérelemben meg kell jelölni– a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét(lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket;– a kérelemmel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
1
14
15
16
20