416 talált cikk a kérelem kifejezésre

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásaink során rendszeresen elfordul, hogy az ajánlattevők az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintést kérnek a konkurens ajánlattevők ajánlataiba. A Kbt. 45. § (1) bekezdése nem köti a betekintési jogosultságot sem a betekintő ajánlatának érvényességéhez, sem a betekintő ügyfélképességéhez (azaz van-e a betekintés alapján reális esélye az eljárás eredményét a saját javára módosíttatni), pusztán az ajánlat teljes körű átvizsgálását zárja ki, és előírja, hogy a betekintést kérő nevezze meg a feltételezett jogsértést. Esetünkben a problémát egyrészt a feltételezett jogsértés megnevezésének pontossága jelenti. A jellemző megfogalmazás, hogy a műszaki ajánlatban megajánlott termékek meg nem felelését vélelmezi a kérelmező. A feltételezett jogsértés megnevezése ezzel formailag megtörténik, de mégis általános. A másik probléma az, hogy ha az előbbit az ajánlatkérő elfogadja, akkor a betekintés feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértéke a teljes szakmai ajánlat átvizsgálása (az üzleti titokká nyilvánított tartalom kivételével). Ez bár forgalmilag nem az ajánlat teljes egészében történő átvizsgálása, de a szakmai ajánlat a teljes ajánlat kb. 90%-át jelenti. Kérjük szíves véleményüket, hogy az ilyen jellegű iratbetekintési kérelmek elutasítására látnak-e jogilag megalapozott lehetőséget.

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?

Kérdés: Tárgyalásos eljárást indítottunk. A tárgyalások során több ajánlattevő is jelezte, hogy a felhívásban szereplő egyik szerződéskötési feltételt túlzónak tartja, és szeretnék tárgyalás keretében törölni a feltételt. Az önök véleménye szerint lehet tárgyalni arról, hogy egy szerződéskötési feltétel kerüljön ki a közbeszerzési dokumentumokból?

Kérdés: Mit jelent a jogorvoslati jog tekintetében a „közvetlenül kimutatható jog- vagy érdeksérelem”? Ha egy gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban ajánlatot tett, nem illeti meg minden esetben a jogorvoslathoz való jog?

Kérdés: Verseny-újranyitásos eljárásban az ajánlatkérő megküldte az összegezést, amiben a legalacsonyabb árat benyújtó ajánlattevőt kihirdette nyertesként. Viszont az ár, amit elfogadott, lényegesen, közel 80%-kal alacsonyabb a becsült értékénél, és 54%-kal a többi ajánlattevő áránál, amit árindokláskérés nélkül fogadott el. Előzetes vitarendezésben kértük az ajánlatkérőt, hogy kérjen árindoklást. Ezt meg is tette, és a vitarendezési kérelemre adott válaszban megírta, hogy a nyertes ajánlattevő árindoklását elfogadta, ezért az eredeti összegezést nem módosítja. Ebben az esetben van-e lehetőség iratbetekintést kérni, hiszen a Kbt. szerinti, iratbetekintési kérelem benyújtására rendelkezésre álló, az összegezés megküldésétől számított öt nap lejárt? Vagy ez esetben nincs már lehetőség az árindoklás megtekintésére?

Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?

Kérdés: Önkormányzatként árubeszerzésre folytatunk le uniós nyílt eljárást. Aránytalanul alacsony ár miatt árindokolást kértünk az egyik ajánlattevőtől. Az ajánlattevő határidőre benyújtotta az árindokolást, majd az árindokolás benyújtását következő nap előzetes vitarendezési kérelemben vitatta az árindokolás-kérés jogosságát. Ebben az esetben figyelmen kívül hagyható az előzetes vitarendezési kérelem amiatt, hogy végül is benyújtotta az árindokolást?

Kérdés: Második helyezett ajánlattevőként a nyertes árindokolását érintő iratbetekintési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz. Az iratbetekintésen nem tudtuk megnézni a nyertes ajánlattevő teljes árindokolását, mert a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánította. Jogszerű a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánítani, hiszen annak ismerete nélkül nem lehet az ár nagyságát megtámadni?

Kérdés: Kell-e indokolni, mire hivatkozva kérjük a betekintést, vagy elég az, hogy mely részekbe kérjük? Ha az indokolás szükséges feltétlenül, elegendő-e, ha az ajánlattevő jogsértésére felhívom a figyelmet, és nem az ajánlatkérőt vádolom? Gondolok itt arra, hogy nem megfelelő terméket ajánlott meg.