3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?

Kérdés: Ha a közbeszerzés tárgya gépjármű szállítása, és a gépjárművet az ajánlatkérő vizsgáztatva kéri átadni, akkor a vizsgáztatást végző céget 10 százalék alatti alvállalkozóként meg kell-e jelölnöm az ajánlatomban?

Kérdés: 10 százalékot meghaladó alvállalkozóként veszünk részt egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésében. Úgy tűnik, hogy a nyertes a saját tevékenysége vonatkozásában nem tudja teljesíteni a szerződést, és várható, hogy az ajánlatkérő felbontja a megállapodást. Ez kihat ránk? Ugye jól tudom, hogy csak a konzorciumi tagok felelőssége egyetemleges? Más lenne a helyzet, ha 10 százalék alatti alvállalkozók lennénk?

Kérdés: Egy cég 2010-ben két közbeszerzési eljárást indított élelmiszer beszerzésére, mindkettőt több részben. Az egyik eljárás szerződésének időtartama 2011. 01. 01.-2011. 12. 31-ig, a másiké 2011. 01. 01.-2012. 12. 31-ig szól. Természetesen az eljárások során egybeszámítottuk mindkét eljárás minden részét a Kbt. alapján, és két közösségi eljárást bonyolítottunk le. A szerződések megkötésére 2011. 01. 10-én került sor. Mi számít a jelenlegi Kbt. szerint a beszerzés évének: amikor elindítottuk az eljárást, amikor megkötöttük a szerződést, vagy az az év, amikor ténylegesen beszerezzük az árut? Ha tehát idén még élelmiszert szeretnénk beszerezni, hogyan kell a jogszabályt alkalmazni: a két eljárás teljes becsült értékével kell egybeszámítani az új beszerzés értékét, vagy csak az erre az évre eső értékekkel kell egybeszámítani? Vagy egyáltalán nem kell egybeszámítani, mivel mindkét eljárást tavaly indítottuk?

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?

Kérdés: Egy gazdálkodó szervezet megvásárolta a dokumentációt, de nem indult önállóan az eljárásban, hanem a mi alvállalkozónkként lépett fel – 10 százalék alatti mértékben. Mi nem vásároltuk meg a dokumentációt, hanem az előbbiek szerinti alvállalkozó által megvettet használtuk fel az ajánlattételhez. Az ajánlatkérő emiatt kizárt minket az eljárásból. Jogszerűen tette ezt? Más lenne a helyzet, ha az alvállalkozói közreműködés 10 százalék feletti lett volna?

Kérdés: Kötelező-e a dokumentációban a Kbt. meghatározásait – például értelmező rendelkezések, kizáró okokra vonatkozó szabályozás stb. – beemelni, vagy elég arra utalni, esetleg utalni sem kell rá?

Kérdés: Ajánlatkérőként a dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észrevettük, hogy a dokumentáció részben eltér az ajánlattételi felhívástól és sajnos a Kbt. rendelkezéseitől is. Hogyan orvosoljuk a hibát?

Kérdés: Változik-e az új törvényben az alvállalkozói közreműködés mértékének meghatározása?

Kérdés: A pénzügyi alkalmasságnál megfelelhetünk-e 10 százalék alatti alvállalkozóval, abban az esetben, ha az ajánlatkérő lehetővé teszi, hogy a P4-P5 követelményeknek együttesen kell megfelelni? Mi a P5-nek nem felelünk meg. 10 százalék feletti alvállalkozóként viszont nem tudjuk bevonni az illető társaságot, mert a P2 pontnak nem felel meg.