3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Éves statisztikai összegzést kell készítenünk, amelynek a határideje már lejárt. Az új mintát alkalmazzam, vagy a régit?

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?

Kérdés: Az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetmény megjelenését követően tájékoztathatók-e telefonon vagy e-mailen a közbeszerző által fellelt potenciális szállítók a hirdetmény megjelenéséről, illetve elérési útvonaláról a Közbeszerzési Értesítő vagy az Unió Hivatalos Lapjára mutató link tekintetében? Ezen hirdetmény megjelenését követő értesítés célja, hogy növeljük az érvényes ajánlatok számát, és a verseny növelésével cégünk beszerzési hatékonyságát.

Kérdés: Valamennyi versenyjogi jogsértés esetén kikerülünk az ajánlatkérői körből? Objektív kizáró ok a jogsértés megállapítottsága?

Kérdés: Mi a jelentősége annak, hogy mikortól vezeti egy bank az ajánlattevő bankszámláját? Ha 20 évig egy banknál voltunk, de átmegyünk egy másik, kedvezőbb paramétereket adó bankhoz, az hátrányos lehet ajánlatunk elbírálása szempontjából? És ha igen, milyen hivatkozással?

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás keretében adott válaszok a dokumentáció részét képezik? Ha mi nem kérdeztünk, és figyelmen kívül hagyjuk a választ, annak mi a következménye? És ha nem kapjuk meg a válaszokat? Egyébként azt annak az ajánlattevőnek is megküldik, aki/amely nem tett fel kérdést?

Kérdés: Az ajánlatkérő biztosította a teljes hiánypótlás lehetőségét. Egy alkalmassági feltétel vonatkozásában mi csatoltunk ugyan dokumentumot, de az nem felelt meg, a másik ajánlattevő nem csatolt semmit. A másik ajánlattevőt az eredeti felhívás szövegével azonosan hívták fel a hiányzó irat pótlására, nekünk alaki kötöttségeket határoztak meg. A két dokumentum ennek megfelelően eltért egymástól. A mi ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánították, a másik ajánlattevőét nem. Jogszerű ez az eljárás?

Kérdés: A gyakorlatban mikor halasztható el az eredményhirdetés, meddig és milyen indokkal?

Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?