Találati lista:
2621. cikk / 3708 Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése
Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
2622. cikk / 3708 Üzleti titok referenciaigazolásban
Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
2623. cikk / 3708 Hiánypótlásra vonatkozó rendelkezés ellentmondásossága
Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?
2624. cikk / 3708 Egybeszámítás eltérő rendeltetés esetén
Kérdés: Egy adott ajánlatkérő kivitelezésében, egy költségvetési évben megvalósuló útfelújítást, épületfelújítást és szennyvízberuházást egybe kell-e számítani (tekintve, hogy elvileg teljesen más a rendeltetésük?) Egy adott ajánlatkérő különböző intézményeiben megvalósuló, hasonló jellegű eszközök (például irodai bútorok) beszerzését egybe kell-e számítani?
2625. cikk / 3708 Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében
Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
2626. cikk / 3708 Nettó ár figyelembevételének esete
Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
2627. cikk / 3708 Eltérő bírálati szempontok részajánlattételnél
Kérdés: Lehetséges-e az, hogy részajánlattétel adhatósága esetén az ajánlatkérő az egyes ajánlatrészek (részajánlatok) vonatkozásában más-más bírálati szempontot alkalmazzon?
2628. cikk / 3708 Érvénytelen okirat érvényessé tétele hiánypótlás keretében
Kérdés: Érvénytelen – például aláírás nélküli nyilatkozat – okiratokat is érvényessé lehet tenni hiánypótlási eljárás keretében?
2629. cikk / 3708 Eredményhirdetés elhalasztásának indokoltsága
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az eredményhirdetés időpontját 30 nappal elhalassza az ajánlatkérő arra hivatkozással, hogy nagyszámú hiánypótlás várható? Milyen formában kell értesítenie erről, valamint az eredményhirdetés új időpontjáról az ajánlattevőket?
2630. cikk / 3708 Alkalmassági feltétel "felső határa"
Kérdés: Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak – diszkriminálónak – ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.
