Ajánlattevő és erőforrás-szervezet közötti jogviszony ismertetése

Kérdés: A felhívás lehetőséget ad erőforrás-szervezet igénybevételére. Ezzel kapcsolatban csatolni kell az erőforrás-szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatát, amelynek egyebek mellett tartalmaznia kell az ajánlattevő és az erőforrás-szervezet jogviszonyának leírását. E mit jelent? És: milyen részletességűnek kell lennie a leírásnak?
Részlet a válaszából: […] ...az erőforrás-szervezet. Ennek során az erőforrás-szervezettulajdonképpen alvállalkozói minőségben jelenik meg, amennyiben példáulgépeket, munkaerőt nyújt az ajánlattevő részére, mint erőforrást. A Közbeszerzési Értesítő 2007. évi 40. (2007. 04. 06...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyárakell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – aközbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződésteljesítéséhez ténylegesen szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlásra vonatkozó rendelkezés ellentmondásossága

Kérdés: Az ajánlatkérő – az ajánlati biztosíték kivételével – teljes körben biztosította a hiánypótlást. Ugyanakkor ezt követően a felhívás azt tartalmazta, hogy az ajánlattételi adatlapon szereplő ajánlati árak nem pótolhatók, illetve azok pontosítására sincs lehetőség. Nem ellentétes ez a teljes körű hiánypótlás biztosításával?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő tartalmi elemek módosításának tiltására a hiánypótlás során.A Kbt. említett szabályai tehát a következő rendelkezésekettartalmazzák, amelyek válaszunkat egyértelműen alátámasztják:– ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás eltérő rendeltetés esetén

Kérdés: Egy adott ajánlatkérő kivitelezésében, egy költségvetési évben megvalósuló útfelújítást, épületfelújítást és szennyvízberuházást egybe kell-e számítani (tekintve, hogy elvileg teljesen más a rendeltetésük?) Egy adott ajánlatkérő különböző intézményeiben megvalósuló, hasonló jellegű eszközök (például irodai bútorok) beszerzését egybe kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek értelmében: a becsült értékkiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagyszolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónapalatt [Kbt. 37. § (1) bekezdése]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében

Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
Részlet a válaszából: […] ...megfogalmazott arányosság elvére,amelynek értelmében az elvárt adatok, tények tekintetében a szerződésteljesítéséhez szükséges mértéket lehet meghatározni, azaz az nem lehet túlzóvagy szükségtelen.A hosszabb távra kötött szerződések esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címke:

Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...véleményünket fenntartva, megítélésünk szerint averseny tisztasága akkor nem sérül, ha az ajánlatkérő azonos elveket követ azajánlatok értékelése során. Ez azt is jelenti, hogy az ajánlati árakösszehasonlítása során érvényesülnie kell a valódiság elvének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Eltérő bírálati szempontok részajánlattételnél

Kérdés: Lehetséges-e az, hogy részajánlattétel adhatósága esetén az ajánlatkérő az egyes ajánlatrészek (részajánlatok) vonatkozásában más-más bírálati szempontot alkalmazzon?
Részlet a válaszából: […] ...szempontrendszer, akkor a másik szempontrendszer szerint semhirdethető eredmény, azaz ebből a szempontból nem független egymástól a kétrész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Érvénytelen okirat érvényessé tétele hiánypótlás keretében

Kérdés: Érvénytelen – például aláírás nélküli nyilatkozat – okiratokat is érvényessé lehet tenni hiánypótlási eljárás keretében?
Részlet a válaszából: […] ...okiratok aláírás nélkül nem töltik be "okiratifunkciójukat", azaz mintha nem is lennének, úgy kell tekinteni őket.Hiánypótlás keretében ez a hiányosság csak úgy kerülhet korrigálásra, hogyaláírt másik okirati példány kerül benyújtásra. Erre csak akkor van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Eredményhirdetés elhalasztásának indokoltsága

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az eredményhirdetés időpontját 30 nappal elhalassza az ajánlatkérő arra hivatkozással, hogy nagyszámú hiánypótlás várható? Milyen formában kell értesítenie erről, valamint az eredményhirdetés új időpontjáról az ajánlattevőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 94. §-ának (2) bekezdése szerint az eredményhirdetésegy alkalommal, legfeljebb 30 nappal elhalasztható. Erre akkor van lehetőség,ha az eredményhirdetési határidő még nem járt le. A halasztásról azajánlatkérőnek írásban, egyidejűleg, az indok megadásával az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címke:

Alkalmassági feltétel "felső határa"

Kérdés: Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak – diszkriminálónak – ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.
Részlet a válaszából: […] ...(alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is -a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerintikövetelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel -legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
262
263
264
371