3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás felhívásában az ajánlatkérő lehetőséget biztosított a hiánypótlásra. "Hiánypótolható-e" egy olyan ajánlat, amely például csupán egy felolvasólapot/fecnit tartalmaz a kötelezően ismertetendő adatokkal, viszont a formai és tartalmi követelmények nagy részének nem felel meg? Ha nem, akkor meghatározható-e az a határ, amely felett a hiány már nem sorolható a formai hiányosságok közé?

Kérdés: A Kbt. módosítását követően mely ügyletek nem tartoznak a törvény hatálya alá?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja alapján a pályázónak igazolást kell benyújtani az APEH-igazgatóságtól arról, hogy nincs egy évnél régebben lejárt adótartozása. Az adóhatóság az új adóigazolásoknál közli azt, hogy az adóigazolás melyik konkrét projektnél használható fel. Az adóigazolás fentiek szerinti kiállítása a Ket., valamint a 2005. évi LXXXIII. törvényben leírtakra való hivatkozással történik. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pályázathoz külön kell adóigazolást kérni. Ha igen, akkor megítélésünk szerint a hivatkozott törvények és a közbeszerzési törvény között ellentmondás van.

Kérdés: Egyszerű eljárásban, ha az eljárás végén a Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján kiküldendő összegezésben olyan hiba maradt, amely nem tekinthető elírásnak, illetve egyértelműen javíthatónak, milyen lehetőségei vannak az ajánlatkérőnek ennek korrigálására, különösen ha ajánlatkérő nem tart eredményhirdetést?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kizáró ok tekintetében a 63. § (3) bekezdés szerinti igazolás fogadható el. Azonban a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 83. § (3) bekezdése kimondja, hogy – többek között – az adóigazoláson is fel kell tüntetni, hogy azt az adóalany mely szerv eljárásában kívánja felhasználni. Eddigi gyakorlat szerint az ajánlattevő egyszerre több igazolást kért, mivel azok lényegében egy évig felhasználhatók az eljárásokban. Elfogadható-e az ajánlatkérő által olyan adóigazolás, amelyen az igazolás kiállításának "céljaként" nem az ő eljárása, hanem egy korábbi eljárás ajánlatkérője szerepel. Helyes-e az az álláspontunk, hogy azért fogadható el ilyen igazolás, mert a Ket. nem mondja ki, hogy az ilyen okirat csak az adott célra használható fel, és a Kbt. szerinti kizáró ok alóli mentességet is egyértelműen bizonyítja, mivel az nem az ajánlatkérő szervezettől függ?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsának 1/2004. sz. módosított ajánlása a helyi önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról a Közbeszerzési Levelekben megjelent válasszal kapcsolatosan az alábbi kérdésünk merült fel. A helyi önkormányzat 1992. január 1-jével egy kft.-t alapított, amelynek feladata az önkormányzat által átruházott közszolgáltatások (utak, hidak fenntartása, üzemeltetése, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, közvilágítás, köztemetők fenntartása) rendszeres ellátása. Az önkormányzat és a kft. minden év elején szerződésben rögzíti a kft. által elvégzendő feladatok körét és meghatározza annak költségeit. A kft. az önkormányzat által jóváhagyott fizetési ütemterv alapján számlázza a szolgáltatások díjait, illetve téríti meg a szolgáltatások értékét. Az alapító tagot megillető törvényes jogokat és kötelezettségeket a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, illetékes szakbizottságai közreműködésével és testületi felhatalmazás útján, egyes ügyekben a polgármester útján gyakorolja a saját működésre vonatkozó külön törvények és ügyrendje alapján. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akaratelhatározása szerint, szabadon köti a céljainak megvalósítása érdekében. A társaság gazdasági jogalanykénti működése során szerződéses kapcsolatokat létesít harmadik személyekkel. A szerződésből keletkező jogok és kötelezettségek közvetlenül a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A kft. rendelkezik önálló szerződési akarattal, önálló gazdasági érdekkel, a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenysége során ezek a bevételek a társaság éves nettó árbevételének megközelítőleg 20 százalékát képezik, tehát az önkormányzati feladatok ellátása csupán az árbevétel 80 százalékát teszik ki. Kérdésünk, hogy a kft. milyen szerződést kössön az önkormányzattal, hogy továbbra is el tudja látni főtevékenységét közbeszerzési eljárás nélkül? Mit jelent az önkormányzattal kötött szerződésre vonatkozó visszterhes kifejezés?

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő a Kbt. 71. §-a szerinti ajánlati nyilatkozatában nem jelölt meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. A munka megkezdését követően nyertes vállalkozó egyéb okokra hivatkozva a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni. Amennyiben a bevonni kívánt alvállalkozó megfelel az ajánlati felhívásban kiírt alkalmassági feltételeknek, és nem tartozik a kiírt kizáró okok alá, az ajánlatkérő hogyan engedélyezheti a kivitelezésbe való bevonását? Az engedélyezés milyen kötelezettségeket von maga után?

Kérdés: Az egyes eljárástípusok alkalmazásának szabályai (mikor, mely esetekben tárgyalásos, meghívásos, egyszerű, egyszerűsített, gyorsított) nem teljesen egyértelműek. Milyen feltételek mellett alkalmazhatók a felsorolt eljárásfajták?

Kérdés: Nemzeti értékhatár feletti közbeszerzés ajánlati/részvételi felhívásának II.1.9 pontjában lehetőséget biztosítottunk a részekre történő ajánlattételre. Ezután el kell döntenünk, hogy az ajánlatokat egy részre, több részre vagy valamennyi részre lehet-e benyújtani. Kérdésünk az, hogy mi a különbség a több részre és a valamennyi részre történő ajánlattétel között? Két részfeladat esetében melyiket kell megjelölni?