3708 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?

Kérdés: Ha ajánlatkérőnek több azonos típusú munkát kell közbeszerzési eljárásban kiírnia (például tetőkarbantartás), de az épületek nem egy helységben, hanem különböző helyeken találhatóak (Budapest-Debrecen-Győr), akkor is egybe kell számítani az értékeket, vagy erre mondható az, hogy felhasználásuk nem függ össze?

Kérdés: Jogszerű-e az eljárás akkor, hogyha csak a kiegészítő tájékoztatás során derül ki, hogy a tanúsítványokat, ha azok idegen nyelvűek, kizárólag hivatalos fordítóiroda által lefordítva fogadják el (addig csak annyit kértek, hogy csatolják az ajánlattevők)?

Kérdés: Hivatkozva a Közbeszerzési Levelek 2005. március 7-i számában megjelent 533. kérdésre adott válaszukra, kérjük véleményüket a következő kérdésünkre. Társaságunk textilméteráru gyártásával foglalkozik. A közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérők a konfekcionált termékek alapanyagát teljes műszaki leírással határozzák meg azzal, hogy az alapanyagot akkreditált laboratórium vizsgálja és minősítse. Ebben az esetben érvényesül-e az, hogy az alapanyaggyártók a konfekcionált termékek kiírásánál nem minősülnek alvállalkozónak? Szíves válaszukat várjuk arra vonatkozóan is, hogy ebben a kérdésben adott állásfoglalásukkal a Közbeszerzési Tanács egyetértett-e.

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatásnál, kérdésfeltevésnél hogyan számítjuk a határidőket a gyakorlatban? Az ajánlattételi határidő lejáratának a napja beleszámít-e abba, avagy az azt megelőző nap számít az első napnak? A "legkésőbb tíz nap" esetében a tizedik napon feltehető-e még a kérdés, vagy aznap már nincs arra lehetőség?

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetén kell-e éves közbeszerzési tervet készíteni, vagy negyedévente elég jelezni az igényeket? Előzetes összesítő szükséges-e?

Kérdés: A Kbt. 68. §-ának (3) bekezdése szerint azoknak az ajánlatadóknak, akiknek nincs lehetőségük ISO-minősítést szerezni, illetőleg nincs ISO-minősítésük, hogyan tanúsíthatják azt, hogy tevékenységüket "ISO-egyenértékűen" szervezik?

Kérdés: A Kbt. 66-67. §-aiban felsorolt, az alkalmasság igazolására vonatkozó módszerek [például a Kbt. 67. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai] a helyes értelmezés szerint ugye vagylagosak? Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége, és ha igen, milyen mértékben, arra, hogy ezeket az igazolási módokat konjunktív módon határozza meg? Az ajánlatkérő az alkalmassági feltételeket meghatározhatja-e negatívan, azaz oly módon, hogy előírja, hogy az ajánlattevő alkalmassága kizárt, ha bizonyos feltételt nem teljesít?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban, a megküldött "ajánlati felhívásban" 15 000 forint bruttó összegű pályázati díj befizetését kéri az ajánlatkérő, és ezt a pályázat feltételéül szabja. Jogszerű-e ez? Mit tehet az ajánlattevő?

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "ajánlati felhívásban" – tisztelet a lektornak, de mégis – hiba van. Kitől lehet kérdezni? Ezzel összefüggésben egy másik kérdés: a felhívásból nem lehet egyértelműen megítélni, hogy képes lehet-e az ajánlattevő a teljesítésre, következésképpen megvegye-e a dokumentációt. Ez esetben azt a választ is adják, hogy azért, mert az "ajánlati felhívást" elolvasta, még nem ajánlattevő, csak akkor, ha megvette a dokumentációt. Jogszerűen utasítják-e el az ajánlattevő kiegészítő kérdését ilyenkor? Mit lehet tenni az említett esetben?