3730 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét el nem érő "egyszerű" közbeszerzési eljárásban az első körben való érvényességhez három beérkezett ajánlat szükséges. (Bár a jogszabályi hivatkozások tételesen nem tartalmazzák, de az egyszerű eljárás hirdetménymintája alapján ebben az eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel lehetőségének megadása.) Ha lehetőséget adtunk részekre történő ajánlattételre, és a beérkezett ajánlatokból csak azok bontása után derülhet ki, hogy ki mely részre adott ajánlatot, előfordulhat olyan eset, hogy egyes részeket egy vagy két ajánlat érint. Kérdés, hogy az érvényességhez szükséges három beérkezett ajánlatot az egész eljárás szintjén vagy részszinten kell vizsgálni? Szintén ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha az ajánlattételi felhívás alapján olyan küldemény érkezik, amely minden jel szerint (címzés, megjelölés, hivatkozás stb.) ajánlatot tartalmaz, de csak a bontáskor derül ki, hogy csupán egy nemleges választ tartalmaz, miszerint nem kíván ajánlatot tenni. Mit lehet ilyenkor tenni, tudatában annak, hogy a bontás már megtörtént, de nincs három ajánlat?

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "Egyszerű közbeszerzési eljárás" esetében az ajánlatot adó 10 százalék feletti alvállalkozóira vonatkozóan elegendő-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatadónak csak nyilatkozatot adni a Kbt. 60. §-ának (1), a 61. §-ának (1) és a 62. §-ának (1) bekezdésében foglalt igazolások, nyilatkozatok, cégkivonat helyett? Nem egyértelmű számunkra, hiszen a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy "Az ajánlattevő és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelően köteles csatolni a 60. § (1) bekezdésének e) pontja ... szerinti igazolását arról, hogy... Ehhez képest mi a helyes eljárás?

Kérdés: Egy korábban lefolytatott közbeszerzési eljárásban nyertesként kihirdetett és ez alapján teljesített ajánlattevővel az ajánlatkérő felbontotta a szerződést, mert kiderült, hogy nyilatkozatainak egy része hamis volt (nem rendelkezett egyes alkalmassági feltétellel). Ez a szerződésszegés miatti szerződésbontás – véleményünk szerint – nem minősül a Kbt. 62. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti kizárásnak, hiszen itt már az eljárás lezárult, és a teljesítés során derült fény a hamis adatszolgáltatásra. Váratlan fordulat volt, hogy az új eljárásban ezen vállalkozó ismét tett ajánlatot. Kizárható-e ez az ajánlattevő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, vagy csak akkor, ha a hamis adatszolgáltatást bíróság jogerősen megállapította?

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?

Kérdés: Tavaly volt egy közbeszerzésünk, számítógépekre. Rendben lefolytattuk, de időközben elromlott egy nyomtató, amelynek ára 19 000 forint volt. A szakértők szerint az új nyomtatót is közbeszerzéssel kellett volna beszerezni. A közbeszerzési szakértő díja 2 órára 24 000 forint, több, mint a nyomtató ára kiskereskedelmi forgalomban. Miért kell erre új közbeszerzést lebonyolítani? Melyik a fontosabb határ, a költségvetési év vagy a 12 hónap?

Kérdés: Gázszállító vezeték szakaszainak kiváltása a gázszolgáltatás leállásával jár. Lehet-e az építési beruházást úgy tervezni, hogy adott évben csak a tervezés és a rákötés nélküli kivitelezés készüljön el? A következő költségvetési évben a csőszakaszok rákötése történne. Ennek az értéke nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ebben az esetben is érvényes az egybeszámítás?

Kérdés: Összeférhetetlenségi kategória-e, ha a bírálóbizottság vezetőjének barátnője (nem élettársa) az ajánlattevő alkalmazásában áll?

Kérdés: Szolgáltatás nyomdai megrendelése esetén össze kell-e vonni az egész éves (12 hónapos) megrendeléseket, vagy egyenként meghatározva a becsült értéket kell eldönteni, hogy milyen eljárást kell alkalmazni – központosított közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó intézmény esetén?

Kérdés: Építési beruházásnál a becsült érték a beruházás teljes bekerülési költsége. Ez meghaladja a közösségi értékhatárt. A beruházás 10-15 év alatt valósul meg. Évenként az erre fordítható összeg a támogatások nagyságától függően változó, maximum azonban 15-50 millió forint. Esetenként az egyéb egybeszámítandó beszerzésekkel együtt sem haladja meg a nemzeti értékhatárt, vagy ha meg is haladja, jogszerű-e az eljárás akkor, ha az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár feletti beszerzésekre vonatkozó előírásokat alkalmazza, és egy éven belül például három alkalommal 17, 36, 15 millió forint értékű beruházásokat ír ki?

Kérdés: Közbeszerzési tanácsadó – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – nyilvántartásba került személyek, szervezetek közül szerezhető be, vagy az előző jogszabályok szerinti szakértői nyilvántartásból is?