Kiegészítő tájékoztatás átvételének visszaigazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy a kiegészítő tájékoztatás átvételét haladéktalanul vissza kell igazolnom ajánlattevőként. Ha ezt nem teszem meg, annak mi a következménye?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő szeretne biztos lenni abban, hogy a kiegészítő tájékoztatásra adott válaszát az ajánlattevő megkapta. Ha az ajánlatkérő nem tudja ezt egyértelműen igazolni, akkor nem biztosította az esélyegyenlőséget, hiszen az információt nem azonos tartalommal és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása kiegészítő tájékoztatással

Kérdés: Mi lehet a jogkövetkezménye annak, ha nemzeti rezsimben kis önkormányzatként eddig is hosszabbítottunk ajánlattételi határidőt kiegészítő tájékoztatás alkalmazásával? Ezek szerint eddig ezt nem tehettük volna meg?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2013. július 1-jétől lépett hatályba az alábbi szabály.A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt ésszerű időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, amennyiben a válaszadáshoz nem áll megfelelő idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Nyilatkozat árbevételről

Kérdés: Háromévi nettó árbevételről kell nyilatkozni, árbevételt kell igazolnunk. Két éve alakultunk. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a főszabály a háromévi árbevételre vonatkozó előírás megtétele az alábbiak szerint.A kormányrendelet 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja értelmében az ajánlattevőnek, illetve a részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hatályos Kbt. szerint írásban történik a postai vagy közvetlen kézbesítés, a fax, vagy az elektronikus úton történő kapcsolattartás. A postai út igénybevételére azonban csak kivételesen és indokolt esetben van lehetőség.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Elkésett kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem

Kérdés: Mi a sorsa az elkésett kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmeknek?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlatkérő nem kíván válaszolni az érintett kérdésekre, lehetősége van azokat figyelmen kívül hagyni.A Kbt. 45. §-ának (3) bekezdése szerint ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a (2) bekezdésben foglalt válaszadási határidőt megelőző negyedik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Mentesülés a kiegészítő tájékoztatás megadásának kötelezettsége alól

Kérdés: Mikor mentesül az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásának kötelezettsége alól? A feltett kérdéseinkre ugyanis nem kaptunk választ. Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nem jelez vissza?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásra vonatkozóan a Kbt. 45. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azt a kérés beérkezését követően, ésszerű határidőn belül, de legkésőbb– az ajánlattételi határidő lejárta előtt 6 nappal,– gyorsított eljárásban négy nappal,–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Kiegészítő tájékoztatás átvételének visszaigazolása

Kérdés: Az ajánlatkérő kötelezettségként írta elő, hogy az ajánlattevő igazolja vissza e-mailben, hogy megkapta a kiegészítő tájékoztatást. Ez Kbt. szerinti kötelezettség? Milyen szankcióval jár, ha nem teszem meg? (Egyébként a kötelezettség a kiírás szerint minden átvett dokumentumot érint.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-ben nincs ilyen rendelkezés, ez az ajánlatkérő saját előírása. Ennek azonban nincs akadálya, hiszen az eljárás szabályait – a Kbt. kógens rendelkezései által meghatározott keretek között – az ajánlatkérő alakíthatja ki. A hivatkozott rendelkezés garanciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Két ár megadásának következménye

Kérdés: Alternatív ajánlatnak minősül az, ha a bírálati szempontnak számító árra két árat adok meg egy termék esetén? Mi a teendő akkor, ha az áfatartalom miatt nem egyértelmű, milyen mértékű áfa számítható, ezért kerül kétféle ár a felolvasólapra?
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben az ajánlattevő kétféle árat határoz meg anélkül, hogy az alternatív ajánlattételre lehetőség lenne, például különböző technológiák, műszaki megoldások alkalmazása esetében, akkor az ajánlata érvénytelen.Ha az ajánlattevő nem tudja eldönteni az áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Számlázás építési beruházásoknál konzorciumi részvétel esetén

Kérdés: A Kbt. és az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet 14. §-a szerint, ha építési beruházás esetén egy eljárást közös ajánlattevők nyernek, akkor a számlát (részszámlákat) külön-külön kötelesek minden esetben kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó 306/2011. kormányrendelet az alábbiak szerint fogalmaz, melyet részletesen elemzünk.A 14. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy – európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során – a kifizetésre köteles szervezet (e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.
1
…
12
13
14
…
27