Alvállalkozói teljesítés arányának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8)–(9) bekezdés] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie. Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) saját teljesítésének arányát. A kérdésünk az "arány" szó értelmezésével kapcsolatos. Forintban értve, a teljes szerződéses érték 50 százalékát teljesítheti alvállalkozó, azaz egy építési beruházásnál a fővállalkozói haszon és az anyag biztosítása mellett ez teljesíthető akár egy fő saját fizikai állomány nélkül is? A feladat teljesítéséhez szükséges humánerőforrás-szükséglet 50 százalékát a saját humán erőforrás kell, hogy adja? (Feltételezhető, hogy ez volt a jogalkotói szándék.)
Részlet a válaszából: […] ...történik – mely alapján megállapítható, hogy az elméletileg legmagasabb 50 százalékos korlátot elérte el az alvállalkozói kifizetések aránya a teljes szerződéses értékhez képest –, úgy ebben az esetben a törvény 138. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Kikerülés a köztartozásmentes adatbázisból a szerződés teljesítésének folyamatában

Kérdés: A közbeszerzési eljárással megkötött szerződésünk szerint az eladó megkezdte a szállítást. A kifizetéskor ellenőriztük a NAV köztartozásmentes adatbázisát, nem található már benne. Mi a teendő? Ha igazolást nyer, hogy adóhátraléka, köztartozása van, akkor mi történik a szerződéssel? Felmondhatjuk, és az eljárásban soron következő legjobb ajánlatot tevővel szerződhetünk? Hirdetményt kell közzétennünk?
Részlet a válaszából: […] ...2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, nyújtsák be a tényleges kifizetés időpontjától számított harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolást;– az ajánlatkérő az ajánlattevői és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Alvállalkozó számlakiállítási jogosultsága

Kérdés: Az új Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) és d) pontja kapcsán kérdezem, hogy a teljesítésbe bevont alvállalkozó (aki egyébként a nyertes ajánlattevővel áll szerződéses kapcsolatban) hogyan és mi alapján állíthat ki számlát az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 135. §-ának (3) bekezdése részletezi építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében a számlabenyújtás és -kifizetés szabályait az alábbiak szerint.Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérőként szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Konzorciumi megállapodások módosíthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban meghatározta a közös ajánlattétel esetén kötendő konzorciumi szerződés kötelező tartalmi elemeit, és rendelkezett arról is, hogy annak tartalmát a szerződés teljesítéséig nem változtathatják meg a felek. Van-e olyan eset, amikor ez a szerződés mégis változtatható? Közös ajánlattevőként köthetünk-e egymás között további olyan megállapodást, amit nem nyújtunk be az ajánlattal együtt, de rendezzük benne a konzorciális jogviszony dokumentáción túlmenő vonatkozásait is? Ha igen, ennek szabadon változtathatjuk a tartalmát?
Részlet a válaszából: […] ...még akkor egyeznek meg a felek, amikor az ajánlattétel történik, a valódi teljesítés megkezdésekor az alvállalkozók igénybevételével, kifizetésével, a belső kommunikáció­val, a konzorciumvezető és a további ajánlattevők számlakiállításának részleteivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi lízing a Ptk. 6:409. §-a [Pénzügyi lízingszerződés] értelmében az alábbiak szerint definiálható.Pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Támogatott beszerzések alapján megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzése

Kérdés: Ha egy tender uniós támogatott, akkor a szerződés teljesítését ellenőrizheti más személy is az ajánlatkérőn kívül?
Részlet a válaszából: […] ...rendjéről szóló 4/2011. kormányrendelet határozza meg azokat az intézményeket és ellenőrzési eljárásokat, amelyek az egyes kifizetéseket megelőzik. Az egyes operatív programokhoz rendelt Irányító Hatóságok és Közreműködő Szervezetek jogosultak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Igazolási kötelezettség a köztartozásmentes adatbázisban szereplés esetén

Kérdés: Szerepelünk a köztartozásmentes adózók adatbázisában. A kiírás hivatkozik az Art. 36/A. §-ára, melynek alapján a vállalkozó részére a havonta nettó módon kiszámított 200 000 forintot meghaladó kifizetésekre akkor nyílik lehetőség, ha vállalkozó bemutatja a tényleges kifizetés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást. Ha az adatbázisban nyilvántartanak, akkor is kell ez az igazolás?
Részlet a válaszából: […] Nem kell. A köztartozások és igazolásuk tekintetében a 310/2011. kormányrendelet az irányadó. A kormányrendelet 2. §-ának d) pontja úgy rendelkezik, hogy a kizáró ok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a köztartozásmentes adózói adatbázisból. Amennyiben az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Új eljárás kiírása érvényben lévő szerződés ajánlatkérő általi teljesítésének hiányában

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás útján kiírt szerződésünk hamarosan lejár, ezért az ajánlatkérő ismételten kiírta a szolgáltatás ellátására vonatkozó közbeszerzési pályázatot. Van-e erre lehetősége az ajánlatkérőnek abban az esetben, ha a még érvényben lévő szerződés ellenértékének kifizetésével is több hónap elmaradásban van?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek ellátási kötelezettsége van, jogszabályi kötelezettségeinek kíván megfelelni vélhetően, melynek érdekében új közbeszerzési eljárást kell elő­készítenie. Amennyiben ezt nem tenné, esély sem lenne arra, hogy beszerezhesse az igényelt beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Kizáró ok és alkalmatlanság a szerződés teljesítése alatt

Kérdés: Ha az alkalmassági feltétel hiánya és a kizáró ok a szerződés teljesítésének időszakában következik be, fel kell bontanom az ajánlattevővel kötött szerződésemet? Mi a teendő akkor, ha az alvállalkozó vagy az erőforrás-szervezet válik érintetté a fenti körben?
Részlet a válaszából: […] ...között megkötött vállalkozási szerződések alapján történő, a havonta nettó módon számított 200 000 forintot meghaladó kifizetésnél a kifizetést teljesítő az igénybe vett alvállalkozónak a teljesítésért – visszatartási kötelezettség nélkül –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Készpénzes fizetés lehetősége közbeszerzési szerződések esetén

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban van-e arra lehetőség, hogy a felek a szerződésben az ellenérték készpénzben történő kiegyenlítésében állapodjanak meg?
Részlet a válaszából: […] ...kivételes rendelkezések az alábbiak a törvény 130. §-ában:– építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 292/B. § (1)–(2) bekezdéseitől eltérő sajátos szabályokat állapíthat meg;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
1
5
6
7
15