935 talált cikk a kizáró ok kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellen­őriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?

Kérdés: Az ajánlatkérő hirdetményt adott fel nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozóan 2012. 05. 21-ei dátummal. Az ajánlattételi határidő 2012. 07. 06. volt. A felhívás szerint az alkalmassági feltétel a következő volt: "Alkalmas az Ajánlattevő ha rendelkezik: (...) minden rész tekintetében, gépjármű alkatrész kereskedelméhez/forgalmazásához megszerzett ISO 9001-2008 minőségbiztosítási tanúsítvánnyal vagy azzal egyenértékű minőségbiztosítási tanúsítvánnyal, vagy a megtett minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékával." Az érvényes jelző ugyan nem szerepel a feltétel megfogalmazásában, de álláspontom szerint az ajánlattevő akkor "rendelkezik" az ISO-tanúsítvánnyal, ha a bemutatott tanúsítvány az érvényességi időn belüli. Egyik ajánlattevő ajánlatában benyújtotta az alábbiakat a tanúsítvány vonatkozásában: autómobil-kereskedelem, szerviz, alkatrész-forgalmazás (ISO 9001:2008) tárgyában, e tanúsítvány 2012. 07. 12-ig érvényes; járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata (ISO 9001:2009) tárgyában, e tanúsítvány 2013. 11. 11-ig érvényes.
A gyakorlat szerint a vállalkozások a kialakított minőségbiztosítási rendszerüket évente auditáltatják, és háromévente új tanúsítványt kapnak (ha megfelelnek az auditon). A fenti elvi lehetőségek miatt a lejáró vagy lejárt tanúsítvány esetén a hiánypótlást követően kerül az ajánlatkérő abba a helyzetbe, hogy megítélje, az ajánlattevő rendelkezik-e a kért tanúsítvánnyal vagy sem, hiszen elképzelhető, hogy a tanúsítványt időközben megújították. Fenti gondolatmenet alapján az ajánlatkérő 2012. 07. 11-én kelt levelében hiánypótlásra hívta fel az Ajánlattevőt, az alábbiak szerint:
"...Ajánlattevő által benyújtott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány 2012. 07. 12-én lejár, így az Ajánlattevő nyertessége esetén, a szerződéskötéskor már nem érvényes. Kérjük szíveskedjenek pótlólag megküldeni a meghosszabbításra vonatkozóan benyújtott kérelmük másolatát, illetve amennyiben az újra minősítés már megtörtént, akkor az új érvényességi határidővel ellátott ISO 9001:2008 minősítő tanúsítvány másolatát".
A hiánypótlásban az ajánlattevő az ajánlatban benyújtott iratot adta be ismételten (az ajánlat szerinti oldalszám szerepel rajta). A hiánypótlásban beadott tanúsítás a fent hivatkozottak szerint, "járművek első forgalomba helyezési és időszakos műszaki vizsgáztatása, környezetvédelmi felülvizsgálata és előzetes eredetiségvizsgálata" tevékenységre vonatkozik, így az véleményem szerint az előírt alkalmassági feltétel teljesülését nem igazolja. A hiánypótlási felhívás egyértelműen tartalmazza, hogy a beadott tanúsítványt az ajánlatkérő lejártnak tekinti, tartalmazza továbbá azt is, hogy a tanúsítványnak milyen tevékenységre kell vonatkoznia. Ezzel kapcsolatban az ajánlattevő nem támasztott kifogást a hiánypótló levelében. Álláspontom szerint, mivel újabb hiánypótlás nem rendelhető el, és az ajánlattevő nem igazolta az alkalmassági feltételnek való megfelelését, az ajánlata érvénytelen. Jól gondolom? Az alkalmassági feltételnek az ajánlat benyújtásakor, az összegezés elkészítésekor, vagy a szerződéskötéskor kell megfelelnie az ajánlattevőnek?

Kérdés: Hiánypótlás érkezett, melyben az ajánlatkérő igényli, hogy erőforrást nyújtó szervezetként kizáró oki nyilatkozatomat – mint ajánlattevő esetén – közjegyző jegyezze ellen, továbbá a külföldi erőforrásnyújtó szervezet adóhatóságának igazolását is kéri. Megteheti ezt az ajánlatkérő? Feltétlenül be kell nyújtanom a kért iratokat az igénye szerint?

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nem köteles a kizáró okokat meghatározni, viszont a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárásnál a kötelező elemek közt szerepel a kizáró okok igazolásának kérése. Nemzeti eljárásrendben kell vagy sem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál kizáró okokat előírni?

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet referenciára vonatkozó 15. §-a (1)–(3) bekezdéseinek a) pontja – a műszaki szakmai alkalmasság körében – egyaránt azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő köteles három (építési beruházás esetén öt) év teljesítését figyelembe venni. Egyesek szerint ezt úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményt csak úgy írhatja elő, hogy mindhárom (illetőleg öt) évre vonatkozóan összesen írja elő a referenciával való rendelkezést. Kérdés, hogy mindegyik évre – évente is – előírható-e a beszerzés tárgyával kapcsolatos referenciával rendelkezés [természetesen figyelemmel a Kbt. 55. §-ának (3) bekezdése szerinti követelményre]?

Kérdés: A Kbt. második (uniós értékhatárt elérő), illetve harmadik (nemzeti értékhatárt elérő) része szerinti eljárások tekintetében milyen igazolásokat szükséges csatolni a szakember részéről a Kbt. 56-57. §-ai szerinti kizáró okok igazolására? Elegendő-e a 310/2011. kormányrendelet 10. §-ában lévő nyilatkozat csatolása?

Kérdés: Építési beruházások esetén a 310/2011. kormányrendelet 15. §-a (2) bekezdésének c) és e) pontja tekintetében milyen igazolásokat kell csatolni a szakemberekről, abban az esetben, ha a szakember nem egy cég alkalmazottjaként, hanem magánszemélyként kerül bevonásra? (Ő – mint magánszemély – biztosítaná az alkalmassági minimumkövetelménynek való megfelelést, és egyben alvállalkozó is lenne, mert a szerződés teljesítésében részt venne.)

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben kiírt közbeszerzési eljárásban is lehet ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet bármely EU-ban letelepedett gazdasági szereplő?

Kérdés: Ha egy eljárás során (akár nemzeti, akár uniós) külföldi (török) céget szeretnénk alvállalkozóként megnevesíteni, milyen dokumentumokat kell bekérnünk tőlük (tíz százalék alatti és tíz százalékot meghaladó alvállalkozó esetében)?