Határidős cégjogi kötelezettség elmulasztásának következménye közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlattevő jogszabályban meghatározott névváltoztatási kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőben, azzal szakmai-etikai vétséget követ el, ha a tenderen a határidőt követően olyan cégnévvel indul, ami jogszabályba ütközik? Kizárható emiatt a közbeszerzésből?
Részlet a válaszából: […] A szakmai-etikai tevékenységgel kapcsolatos kizáró okokat a Kbt. a következők szerint tartalmazza.Nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címke:

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Az Erzsébet-utalvány esetén a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti kizárólagosság és az alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fennállhat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a szerződés műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag egy meghatározott szervezettel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenységi körrel nem rendelkező pályázó nyertessége

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény és kapcsolódó kormányrendeletei értelmében az ajánlatkérőnek nem kötelessége ellenőrizni az ajánlattevő tevékenységi körét, különös tekintettel arra, hogy alvállalkozók és erőforrást nyújtó szervezetek bevonásával is képessé teheti magát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Ajánlattevő szerződésszegése

Kérdés: Milyen következményekkel jár a szerződés szerinti kötbérfizetésen kívül az, ha egy bizonyos rész teljesítését követően a továbbiakban már nem tudom teljesíteni a szerződést? (Nem azért, mert kizáró ok hatálya alá kerültem.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben szerződésszegést követünk el, az ajánlatkérő a jövőre nézve felmondhatja a szerződést. Ennek közbeszerzési következménye, hogy az ajánlatkérő honlapján a szerződés teljesítésével kapcsolatban egyértelműen szerepelni fog a fiaskó, azaz nyilvános lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címke:

Saját eljárásrend jogszabályba ütközősége, eljárásrendminták

Kérdés: Saját eljárás esetén megállapítható-e, hogy maga az eljárásrend jogsértő? Ki állapítja meg és milyen szempontok szerint? Vannak eljárásrendminták valahol?
Részlet a válaszából: […] Két saját eljárásrendminta került nyilvánosságra. A Transparency International www.transparency.hu honlapján elérhető segédanyag érthetően, körültekintően írja le, miben lehet és miben nem lehet eltérni a főszabálytól. A www.kozbeszerzes.hu-n található, az NFM által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címke:

Rendezett munkaügyi kapcsolat

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt az alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címke:

Részvételi jelentkezésben nem szereplő alvállalkozó megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Részvételre való jelentkezés után meg lehet-e jelölni az ajánlati szakaszban új, 10 százalék feletti alvállalkozót, amely nem szerepelt a részvételi jelentkezésben, és nem alkalmasság igazolásához szükséges? A második szakaszban keresett meg minket egy cég, hogy szeretne velünk dolgozni, és nevesítését kérte a mi ajánlatunkban. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati szakaszban, vagy akár egyszakaszos eljárásban (nyílt eljárás) hiánypótlás során sincs lehetőség új szereplő bevonására. Tehát később – esetünkben a részvételi jelentkezést követően – már nincs lehetőség új alvállalkozó megjelölésére, legfeljebb a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.

Árbevétel több szereplő általi, együttes igazolása

Kérdés: Az árbevételt több szereplő tudja-e együttesen igazolni?
Részlet a válaszából: […] Az árbevétel nem megosztható, igazolása egy gazdasági szereplőtől kell, hogy származzon. Amennyiben a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő nem rendelkezik megfelelő mértékű árbevétellel a beszerzés tárgyában, ezt a pénzügyi, gazdasági alkalmassági kritériumot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címke:

Offshore ajánlattevő kiszűrése

Kérdés: Megjelent a kettős adóztatás elkerüléséről szóló útmutató, pontosabban egy felsorolás, de továbbra sem értem, hogyan kell ez alapján kiszűrni az offshore ajánlattevőt.
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Hatóság útmutatója azokról az államokról, melyekkel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van (KÉ 2012. évi 129. szám, 2012. november 9.), a következő linken érhető el: http://www.kozbeszerzes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
1
50
51
52
94