935 talált cikk a kizáró ok kifejezésre

Kérdés: Az Erzsébet-utalvány esetén a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti kizárólagosság és az alapján a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fennállhat?

Kérdés: Az ajánlattevő olyan jelentkező pályázatát hirdette ki nyertesnek, amelynek tevékenységi körében nem szerepel olyan tevékenység, ami kapcsolódott volna a beszerzés tárgyához. Jogszerű ez?

Kérdés: Milyen következményekkel jár a szerződés szerinti kötbérfizetésen kívül az, ha egy bizonyos rész teljesítését követően a továbbiakban már nem tudom teljesíteni a szerződést? (Nem azért, mert kizáró ok hatálya alá kerültem.)

Kérdés: Saját eljárás esetén megállapítható-e, hogy maga az eljárásrend jogsértő? Ki állapítja meg és milyen szempontok szerint? Vannak eljárásrendminták valahol?

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok vonatkozásában hol találom meg azt, hogy mi minősül rendezett munkaügyi kapcsolatnak?

Kérdés: Részvételre való jelentkezés után meg lehet-e jelölni az ajánlati szakaszban új, 10 százalék feletti alvállalkozót, amely nem szerepelt a részvételi jelentkezésben, és nem alkalmasság igazolásához szükséges? A második szakaszban keresett meg minket egy cég, hogy szeretne velünk dolgozni, és nevesítését kérte a mi ajánlatunkban. Megteheti ezt?

Kérdés: Az árbevételt több szereplő tudja-e együttesen igazolni?

Kérdés: Megjelent a kettős adóztatás elkerüléséről szóló útmutató, pontosabban egy felsorolás, de továbbra sem értem, hogyan kell ez alapján kiszűrni az offshore ajánlattevőt.

Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont tekintetében nyilatkozni kell, hogy az ajánlattevő olyan társaságnak minősül-e, amelyet jegyeznek vagy nem jegyeznek szabályozott tőzsdén; amennyiben nem jegyzik szabályozott tőzsdén, a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakcímét be kell mutatni, illetve amennyiben nem rendelkezik tényleges tulajdonossal, erről szóló nyilatkozat becsatolása kötelező. Hogyan kell nyilatkozni abban az esetben, ha az ajánlattevő 100 százalékos tulajdonosa egy külföldön bejegyzett cég, illetve ennek a cégnek is egy másik gazdasági társaság a 100 százalékos tulajdonosa, azonban ennek a cégnek van tényleges, természetes személy tulajdonosa? Véleményünk szerint ebben az esetben azt kell nyilatkozni, hogy rendelkezik tényleges tulajdonossal, hiszen bárhogy is nézzük, az ajánlattevő anyavállalatának az anyavállalata rendelkezik tényleges tulajdonossal, aki természetes személy. Jól gondoljuk?

Kérdés: Ha konzorciumban indultunk egy közbeszerzési eljáráson, és az ajánlatkérő kérte, hogy kössön felelősségbiztosítást az ajánlattevő, akkor elegendő-e csak az egyik konzorciumi fél részéről kötni, vagy mindkettőnknek meg kell kötnünk?