Közhiteles nyilvántartások ajánlatkérő általi ellenőrzése nemzeti eljárásban

Kérdés: Nemzeti eljárásban a kizáró okokról csak nyilatkoznia kell az ajánlattevőnek – kivéve: 56. § (1) bekezdés kc) alpont –, tehát nemzeti eljárásban csak az ajánlattevők nyilatkozatait kell megnéznie az ajánlatkérőnek, avagy szükséges NAV- és az OMMF elektronikus nyilvántartások ellenőrzése is? (Merthogy azt kifejezetten az uniós beszerzésekre elemzi a kormányrendelet.)
Részlet a válaszából: […] A 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a 12. §-ában tér ki a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárásokra vonatkozóan a kizáró okok igazolásának módjára, illetve az ajánlatkérő által követendő eljárásra. A rendelkezés szerint a Kbt. Harmadik része alapján, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Ajánlattevő kizárhatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárással kapcsolatban a többváltozatú, alternatív ajánlattétel lehetőségét kizártuk, ám az egyik ajánlattevő egy adott árura három árat adott, három különböző típust megjelölve a felolvasólapon. Mivel erre most még nincs ajánlati kötöttség, ajánlata ezen okból nem lehet érvénytelen, s majd a tárgyaláson, a végső ajánlata lesz érvényes, ha megad a három helyett egy árat. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kérdés szerinti esetben alkalmazandó 98. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttséggel nem terhelt (első) ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

10 százalék alatti alvállalkozó "kilépése" a szerződésből

Kérdés: 10 százalék alatti alvállalkozónkkal szerződéses jogvita alakult ki a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt. Az alvállalkozó kijelentette, hogy emiatt a továbbiakban nem vesz részt a szerződés teljesítésében. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a Kbt. 128-129. §-ai rendezik az alábbiak szerint:– közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Nem nevesített alvállalkozó cseréje

Kérdés: A nem nevesített alvállalkozó cserélhető a szerződés teljesítésének időtartama alatt? Ha igen, akkor be kell jelentenem?
Részlet a válaszából: […] A nem nevesített alvállalkozó cseréjére nincs külön rendelkezés a Kbt.-ben, tehát – ha az alkalmasság igazolásában nem vett részt – véleményünk szerint a cserének akadálya nincs. Felmerülhet elvi szinten azonban, hogy a 128. § (2) bekezdése értelmezhető úgy is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Erőforrás-szervezet felszámolása teljesítés időszaka alatt

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az "erőforrás"-szervezet a teljesítés időszakában felszámolás alá kerül?
Részlet a válaszából: […] Mivel az erőforrást nyújtó szervezet közvetlenül nem vesz részt a teljesítésben, mindez nem befolyásolja az ajánlattevő teljesítési képességét. Erre utal a Kbt. 58. §-ának (3) bekezdése, mely az alkalmasság igazolására igénybe vett szervezet vonatkozásában nem utal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Kizáró okok és alvállalkozók ellenőrzésének kötelezettsége

Kérdés: A hatályos Kbt.-ben rögzítettek alapján, jól értelmezem-e, hogy a nemzeti eljárásban az ajánlatkérőnek nem kötelessége a kizáró okokat ellen­őrizni, mivel a 310/2011. Korm. rendelet 2. §-a ezt csak a közösségi rezsimben teszi kötelezővé számára, továbbá az alvállalkozókkal kapcsolatosan az ajánlatkérőnek rezsimtől függetlenül semmilyen ellenőrzési kötelezettsége nincs?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet leegyszerűsítette az ajánlatkérő kötelezettségeit, hiszen a hatályos közbeszerzési törvény nem teszi kötelezővé a kizáró okok előírását, amikor az alábbiak szerint fogalmaz:Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Szakemberek kamarai tagsága – mint alkalmassági feltétel

Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő alkalmasságát a bemutatott szakemberek kamarai tagságának meglététől függővé tenni?
Részlet a válaszából: […] A hazai gyakorlat értelmében a bemutatott szakemberek kizárólag szakmai önéletrajzuk, végzettségüket, képzettségüket bemutató okirataik csatolásával tudnak megfelelni az alkalmassági követelményeknek, melyek tartalmukban igazíthatók az egyes vonatkozó jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmasság igazolásának időszaka alvállalkozócsere esetén

Kérdés: Az előző Kbt. szerint 2010-ben kötöttünk egy szerződést az ügyféllel, amelyben az alvállalkozó igazolt referenciát (a 2008-2010-ig terjedő időszakra, évenként). Az alvállalkozót az ajánlattevő cserélni szeretné. Az új alvállalkozónak (melynek hasonlóképpen kell alkalmasságot igazolnia) mely évekre vonatkozóan kell a referenciát nyújtania? A csere időpontjától számítva az elmúlt három év, vagy pedig az eredetiek szerinti évekre (mindezt úgy, hogy esetlegesen a cég már nem is foglalkozik ilyesmivel évek óta)?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon életszerű, és a vonatkozó szabályozás pontos vizsgálatát igényli. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Határidős cégjogi kötelezettség elmulasztásának következménye közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha az ajánlattevő jogszabályban meghatározott névváltoztatási kötelezettségének nem tesz eleget a megadott határidőben, azzal szakmai-etikai vétséget követ el, ha a tenderen a határidőt követően olyan cégnévvel indul, ami jogszabályba ütközik? Kizárható emiatt a közbeszerzésből?
Részlet a válaszából: […] A szakmai-etikai tevékenységgel kapcsolatos kizáró okokat a Kbt. a következők szerint tartalmazza.Nem vehet részt közbeszerzési eljárásban az a gazdasági szereplő, aki/amely gazdasági, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerős bírósági ítéletben megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címke:

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
1
49
50
51
94