804 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság ügyintézési határidejének túllépése esetén (több mint 2 hónapja járt le az ügyintézési határidő) – nem kérelmezői pozícióban lévő – ajánlatkérőként milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre, különös figyelemmel arra, hogy kiemelt közbeszerzési eljárásunk lezárását/szerződés megkötését (az összegezés kiküldése már megtörtént, a jogorvoslat a nyertesként kihirdetett ajánlat érvényességét érinti) nem tudjuk ezen okból kifolyólag megvalósítani? A kérdés arra irányul, hogy milyen jogi lehetőségeink vannak a döntés meghozatalának „gyorsítása” érdekében, illetve a határidő-túllépés folytán milyen egyéb igényérvényesítési lehetőségek állnak (akár kártérítés) a rendelkezésünkre?

Kérdés: Költségvetési szerv kávéautomata üzemeltetése céljából kíván szerződést kötni. A kialakult gyakorlat szerint a szerződő partnerrel az automata elhelyezésére az automata által elfoglalt területre nézve bérleti szerződés megkötésére kerül sor, azonban felmerült, hogy esetleg koncesszióként kellene kezelni, tekintve, hogy a működési kockázatot az automata tulajdonosa viseli. Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy a kávéautomata elhelyezése és üzemeltetése céljából kötendő szerződésnek mi a megfelelő jogi minősítése.

Kérdés: Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 168. §-a szerint a 6. mellékletében megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni. A 6. melléklet 12. pontja szerint kötelezően közzéteendő közérdekű adat, a közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja. A közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések esetén a több kisebb összegű, folyamatos kifizetésekre is, vagy csak az egyösszegű nettó 100 millió forintot meghaladó kifizetésekre vonatkozik a közzétételi kötelezettség?

Kérdés: Az ajánlatkérő központosított közbeszerzés során árubeszerzésre irányuló versenyújranyitással eljárást kezdeményezett az IDPR-ben. Az ajánlatkérő részéről az ajánlattételi felhívásban az alábbi előírás került rögzítésre: „24. Az ajánlathoz csatolandó: 24.2. az ajánlati ár (összesen ár) részletezését tartalmazó Ajánlattételi lapot a műszaki leírásban előírt műszaki tartalommal összhangban. Az Ajánlattételi lapot szerkeszthető formában, a jelen felhívás 20.1. és 21. pontjában előírtak szerinti .xls-fájlban is kérjük beadni. … Amennyiben az ajánlatban benyújtott Ajánlattételi lap és az .xls-dokumentum között eltérés van, az ajánlatkérő az ajánlat részeként benyújtott Ajánlattételi lapot tekinti irányadónak. Az ajánlattételi lapot az ajánlatkérő a Kbt. 3. § 37. pontja szerinti szakmai ajánlatnak tekinti.” A beérkezett ajánlatok értékelése, vizsgálata során az első helyen rangsorolt ajánlattevő az ajánlattételi lapon szerepeltetett ártáblázatát a szakmai ajánlatnak minősített dokumentumban az ajánlattételi felhívás 6. pontjában megadott „A közbeszerzés tárgya és mennyisége” adatokat további cikkszám szerint azonos tételekkel egészítette ki. A cikkszám szerinti tételek így hat esetben duplikálásra kerültek, azonban a megajánlott ajánlati ár meghatározására az ajánlatkérő által meghatározott tételek figyelembevételével került sor. A szerkeszthető formában, .xls-fájlban benyújtott dokumentumban az ajánlattevő az ajánlatát a pontos beszerzési tárgyra, duplikált tételek nélkül megtette (vagyis ez a dokumentum tartalmazza a helyes megajánlást). Ebben az esetben a szakmai ajánlatnak tekintendő pdf-fájlban a hat tétel ismétlődése tekinthető-e adminisztratív hibának, figyelemmel az ajánlati árra – amely a helyes mennyiségre vonatkozik –, így megállapítható-e az ajánlat érvényessége? Tekintettel arra, hogy nem átalánydíjas szerződés megkötéséről van szó, ebben az esetben miként lehet figyelembe venni a Kbt. 78. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakat?

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új split klímák telepítését és meglévő (elavult) split klímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő split kímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új split klímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként az önkormányzat egy másik háttérintézményével közösen tervezünk közbeszerzést. Közös feladat lenne az eljárás előkészítése, a bírálat és az értékelés, de az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Mi ennek a módja? További kérdés, hogy az eljárás végén köthet-e mindegyik intézmény a saját nevében szerződést?

Kérdés: Központi költségvetési szervként több épület van a vagyonkezelésünkben, melyek tűzvédelmi rendszereinek (pl. tűzjelző berendezések, automatikus oltóberendezések, porral oltó készülékek, mechanikus tűzvédelmi rendszerek) és vagyonvédelmi rendszereinek (pl. kamerarendszer, beléptetőrendszer, behatolásjelző rendszer, tanúbeszólító rendszer) rendszeres karbantartását, felülvizsgálatát, eseti javításait el kell végeznünk. A tűzvédelmi és vagyonvédelmi rendszerek karbantartásának, felülvizsgálatának, eseti javításainak elvégzésére történő beszerzések értékét egybe kell számítani? Ezek ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásoknak minősülnek?

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződés megkötése során – a szerződés mellékleteként – bővebb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot alkalmazott, melyben többek között kérte a tényleges tulajdonosok megnevezését; azon állam megjelölését, melyben a gazdálkodó szervezet adóilletőséggel rendelkezik; külföldi társasági minősítésről szóló nyilatkozatot; azon jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet megjelölését, aki közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással bír; illetve ezen szervezetek tényleges tulajdonosai adatait. Jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy nem köteles az átláthatósági nyilatkozat tartalmának (kitöltés helyességének) vizsgálatára, neki csupán az a kötelessége, hogy a nyilatkozat meglétét és teljes körű kitöltését megkövetelje?

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új splitklímák telepítését és meglévő (elavult) splitklímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő splitkímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új splitklímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?

Kérdés: Önkormányzatunk 15 M Ft értékben vissza nem térítendő támogatást nyert 2025. évben a Versenyképes Járások Program keretében a helyi önkormányzati tulajdonú közvilágítási rendszer felújítására. Három árajánlat bekérése után, a legkedvezőbb ajánlattevővel megkötöttük a vállalkozási szerződést, amelynek befejezési határideje ez év június 31. A támogatás a lámpatestek felének a cseréjére nyújt fedezetet. A másik részére a Magyar Falu Program keretében nyertünk támogatást, amely a fennmaradt lámpatestek cseréjére elegendő. Ha korábban nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem a saját Beszerzési Szabályzatunk alapján meghirdetett eljárás keretében közbeszerzési értékhatár alatt közvilágítás korszerűsítésére megkötöttük a vállalkozási szerződést, majd a fennmaradt részre kívánunk szerződést kötni (szolgáltatás megrendelése), alkalmaznunk kell-e a Kbt. 19. § (3) bekezdésében írt egybeszámítási kötelezettséget? Amikor leszerződtünk az első részre, nem tudtuk, hogy a fennmaradt részre fogunk támogatást nyerni (15 M Ft-ot). Tehát nem sértünk jogszabályt, ha a második részre is három ajánlattevőtől kérünk árajánlatot, és a legkedvezőbb ajánlattevővel leszerződünk nem közbeszerzési eljárásban? Vagy egybe kell számítani a két beruházást? Az I. ütemre a vállalkozási szerződést 2025 decemberében írtuk alá. A második ütem sikerességéről ez év februárjában kaptuk meg az értesítést.