777 cikk rendezése:
11. cikk / 777 Aránytalanul alacsony ár
Kérdés: Az aránytalanul alacsony ár vizsgálata miért fontos, amikor az ajánlatkérőnek – esetünkben – alig van rendelkezésre álló anyagi erőforrása? Ebben a helyzetben van-e mentesülési lehetőség, és kifejezetten ilyenkor a vizsgálat során milyen szempontokat javasolnak figyelembe venni, vagy mitől lehet eltekinteni?
12. cikk / 777 Becsült érték számítása
Kérdés: Ha a költségvetési intézmények árubeszerzése külföldről, unión kívüli országból történik, akkor a devizaátváltás miatti, illetve egyéb banki költségeket bele kell számítani a beszerzés becsült értékébe?
13. cikk / 777 Kivételi kör értelmezése
Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő egészségügyi szakellátási feladat (szakrendelések biztosítása) vonatkozásában kíván szerződést kötni. A finanszírozást a NEAK fogja közvetlenül biztosítani a szerződést kötő fél számára. A Kbt. 111. § c) pontja szerinti kivételbe tartozik-e a beszerzés? Továbbá a 3. számú melléklet szerinti beszerzésnek minősül-e a szolgáltatás, amely szerint 287 137 500 HUF értékhatár vonatkozik a beszerzésre? A szakorvosi szolgáltatások 85120000-6 CPV kód alatt találhatóak álláspontunk szerint.
14. cikk / 777 Számítási hiba javításának elmaradása
Kérdés: Az ajánlattal benyújtott tételes költségvetésben számítási hibát talált az ajánlatkérő. Az ajánlattevőt felhívta a számítási hiba javítására, mely felhívásban az ajánlatkérő kérte – a tételes költségvetést a számítási hibát kijavítva – ismételten benyújtani, valamint a helyes összesen ajánlati árat a felolvasólapon feltüntetni. Az ajánlattevő a számítási hiba javításának részben tett eleget, vagyis a tételes költségvetést megfelelően javította, azonban a felolvasólapon nem javította az árat. Mi a teendő ebben az esetben? Ha érvénytelen, akkor a 71. § (11) bekezdése vagy a 73. § (1) bekezdés e) pontja szerint?
15. cikk / 777 Mellőzés esetén bírság
Kérdés: Kötelező bírságot kiszabnia a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, ha az ajánlatkérő közbeszerzési eljárás mellőzésével kötött adásvételi szerződést?
16. cikk / 777 Ellenőrző szerv összeférhetetlensége
Kérdés: Költségvetési szervként működő ajánlatkérőként, a saját hatáskörben megvalósítandó közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően, a kijelölt középirányító és/vagy irányító szerv jóváhagyását szükséges kérnünk. A jóváhagyási folyamat során a kijelölt szerv rálát a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, azokat véleményezi, és módosítási javaslatokat tehet. A jóváhagyási folyamat során akár a műszaki leírásra vonatkozóan is tehet módosítási javaslatot, amely így kihatással lehet a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre. A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi előírások szerint szükséges lenne-e összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére felhívni a középirányító/irányító szerv eljáró ügyintézőit is?
17. cikk / 777 Hiánypótlási felhívás tartalma
Kérdés: Egy árubeszerzésre vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárásban veszünk részt, ahol az ajánlatkérő hiánypótlást küldött ki az egyik ártáblázattal kapcsolatban. A hiánypótlási felszólításban olyan követelményeket ír elő, amiről eddig nem volt tudomásunk. Mit tudunk tenni ebben a helyzetben?
18. cikk / 777 Egybeszámítás
Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttünk év elején 200 tonna speciális anyagra nettó 7800 ezer Ft értékben, amelynek szállítása meg is történt határidőre. Számításaink szerint az anyag októberben elfogy, így újabb beszerzésre van szükség még ebben az évben. Terveink szerint újabb 200 tonnát szereznénk be. Közbeszerzési szakértőnk szerint miután közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, és a két beszerzési tétel értékét egybeszámítottan kell figyelembe venni (együttesen nettó 15 600 ezer Ft-ot tesznek ki), közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. Ez valóban így van? Akkor is, ha a korábbi szerződés már teljesült?
19. cikk / 777 Beszerzési tárgy minősítése
Kérdés: Az ajánlatkérő a vagyonkezelésében lévő erdőkben szeretne kerítéseket építtetni (nem építési engedélyhez kötött, azonban engedélyköteles tevékenység). Az anyagköltség kb. nettó 16,5 millió Ft, a munkadíj nettó 1,8 millió Ft. Maguk a kerítésanyagok a 44 FŐCSOPORT: Építőanyagok és építkezési segédanyagok alatt találhatók (44231000-8 Előre gyártott kerítéstábla, 44312000-0 Kerítésdrót, 44313100-8 Drótfonatos kerítés), a kivitelezési munkák pedig a 4534 Egyéb épületgépészeti szerelés alatt szerepelnek (45 FŐCSOPORT: ÉPÍTÉSI MUNKÁK, 45340000-2 Kerítés, korlát és biztonsági berendezések szerelése, 45342000-6 Kerítés felállítása). Fenti beszerzés építési beruházásnak vagy árubeszerzésnek minősül?
20. cikk / 777 Feltételes közbeszerzés
Kérdés: Az ajánlatkérő 2023-ban feltételes közbeszerzési eljárást indított építési beruházás megvalósítása érdekében [nemzeti eljárásrend, a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont szerinti hirdetménnyel induló nyílt eljárás]. Az ajánlatkérő a beruházást európai uniós forrásból kívánta megvalósítani, az eljárás előkészítése során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a rendelkezésre álló forrás nem lesz elegendő, ezért az ajánlatkérő az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján feltételes módon folytatta le az alábbi rendelkezés alapján (ajánlattételi felhívás és szerződéstervezet):
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
„Ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, továbbá – amennyiben az eljárás eredményeképpen szerződéskötésre kerül sor – a megkötésre kerülő vállalkozási szerződés nem lép hatályba az Ajánlatkérő által »az európai uniós forrásból finanszírozott egyes projektek költségnövekménye támogathatóságáról szóló 17/2017. (II. 1.) Korm. rendelet« alapján benyújtott, költségnövekmény iránti igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása esetén (kivéve, ha Ajánlatkérőnél az eljárás megindításakor – vagy utólag – biztosított fedezet összege elegendő a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéshez).” Az eljárás eredményes volt, vállalkozási szerződés került megkötésre, azonban a szerződés hatályba léptetésére nem került sor, tekintettel arra, hogy a költségnövekmény iránti igényt elutasították. Van-e annak közbeszerzési szempontból akadálya, hogy az ajánlatkérő az újabb támogatási szerződése alapján a fedezet rendelkezésre állása esetében hatályba léptesse a két évvel korábban megkötött szerződést? A második kérdésünk, hogy van-e akadálya annak, hogy a felek a szerződésnek kizárólag a korábbi pályázati forrást megjelölő rendelkezéseit módosítsák [esetleg a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerinti „nem lényeges” jogalapon]? A szerződés egyéb rendelkezései (vállalkozói díj, műszaki tartalom, teljesítési határidő) változatlanok maradnak.
