Adóigazolás érvényessége a Ket. hatálybalépése után

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott kizáró ok tekintetében a 63. § (3) bekezdés szerinti igazolás fogadható el. Azonban a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 83. § (3) bekezdése kimondja, hogy – többek között – az adóigazoláson is fel kell tüntetni, hogy azt az adóalany mely szerv eljárásában kívánja felhasználni. Eddigi gyakorlat szerint az ajánlattevő egyszerre több igazolást kért, mivel azok lényegében egy évig felhasználhatók az eljárásokban. Elfogadható-e az ajánlatkérő által olyan adóigazolás, amelyen az igazolás kiállításának "céljaként" nem az ő eljárása, hanem egy korábbi eljárás ajánlatkérője szerepel. Helyes-e az az álláspontunk, hogy azért fogadható el ilyen igazolás, mert a Ket. nem mondja ki, hogy az ilyen okirat csak az adott célra használható fel, és a Kbt. szerinti kizáró ok alóli mentességet is egyértelműen bizonyítja, mivel az nem az ajánlatkérő szervezettől függ?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e)pontjában meghatározott igazolások addig az időpontig fogadhatók el, amígalkalmasak a bennük foglalt tény, állapot (egy évnél régebben lejártadótartozás hiánya) igazolására. Ez pedig független attól, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Kizáró okok meghatározhatósága

Kérdés: Közbeszerzési kiírásnál a kizáró okok vizsgálatához kötődik a kérdésünk. Vannak-e kötelezően kiírandó kizáró okok, vagy ezeket opcionálisan a kiíró szervezet határozza meg? Mit lehet tenni, ha a pályázó valamely kizáró ok alá esik (vagy annak alvállalkozója)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény két részre osztja a kizáró okokkörét, akként, hogy a 60. §-ában és 62. §-ában kötelezően előírandó, míg a 61.§-ában ún. választható kizáró okokat határoz meg. Ennek értelmében a 60. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiszerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Minősített ajánlattevőktől megkövetelhető okiratok, igazolások

Kérdés: A minősített ajánlattevői igazolás meghatározott iratokat tartalmaz, kérhet-e 30, 60, 90 napnál nem régebbi nyilatkozatokat, igazolásokat ajánlatkérő? Ha igen, mi értelme van a "minősítettségnek"?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 13. §-a alapján a minősített ajánlattevő aKözbeszerzések Tanácsának jegyzék szerinti igazolását jogosult benyújtaniközbeszerzési eljárásban, az ajánlatkérő pedig köteles azt elfogadni. Aminősített ajánlattevőnek a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okokkal kapcsolatos rendelkezéseket a Kbt. 60-62.§-ai tartalmazzák a következők szerint.Az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki– végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indítottcsődeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárást szabályozó 299. §-ának (4)bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáróokokat is meghatározhatja. Ebben az esetben kizárólag a 60-62. §-ban foglaltkizáró okokat lehet előírni. A Kbt. 60-62. §-a a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Várható változások építési beruházásoknál

Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?
Részlet a válaszából: […] A várható változások – tudomásunk szerint – nem érintik ezta szabályozási részterületet, ugyanakkor a Kbt. 125. §-ának (3) bekezdésekönnyített lehetőséget fogalmaz meg, amelynek értelmében az ajánlatkérőhirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Szolgáltatási tevékenység évenkénti pályáztatása

Kérdés: Megyei központi közhatalmi tevékenységet végző hivatal vagyunk (minden városban van hivatalunk), és a takarítási szolgáltatást két éve megpályáztattuk. A pályázat alapján az összes hivatalnak egy takarítócég végzi a szolgáltatást. Eddig a munkájukkal meg vagyunk elégedve. Kérdésünk, hogy minden évben kell-e hirdetni, pályázatot kell-e kiírni a szolgáltatás elvégzésére?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem adható egyértelmű válasz, ugyanis sokreleváns információ hiányzik a megfelelő válaszadáshoz. Amennyiben azonban jelenleg is hatályos a takarításiszerződés a felek között, azaz több évre vagy esetleg határozatlan időrekötötték a szerződést két évvel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Pótmunkák megrendelésének korlátai a közbeszerzésben

Kérdés: A kivitelezés során felvetődő pótmunkák tárgyalásos eljárását a felmentés után rövid időn belül le kell folytatni. Ez alapján egy beruházás során ilyen eljárást adott esetben többször is le kell bonyolítani. A mennyiségi korláton kívül milyen egyéb korlátozás vonatkozik erre, illetve ha nincs "tartalékkeret", akkor van-e a tárgyalásos eljáráshoz kötődő minimális érték?
Részlet a válaszából: […] Nincs ilyen típusú minimális mérték, azonban a Kbt. 125.§-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárást alkalmazzon építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelése esetében akkor, ha– a korábban megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Többletnyilatkozat csatolásának szükségessége

Kérdés: Miért van/lehet szükség arra, hogy a közjegyző előtt megtett nyilatkozatok mellett az ajánlatkérő előírja, hogy egy olyan nyilatkozatot is csatolni kell, amely azt tanúsítja, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozatomban szereplő adatok időközben nem módosultak, annak figyelembevételével, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozatok a beadási határidőt megelőző napon születnek meg általában?
Részlet a válaszából: […] Közjegyzői nyilatkozattal igazolható például – aKözbeszerzések Tanácsának a Közbeszerzési Értesítő 2004. augusztus 30-ánmegjelent számában közzétett tájékoztatója szerint – az a tény, hogy azajánlattevő nem áll a közbeszerzési ügyekben való részvételtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Eljárásrend építési beruházás II. ütemének megvalósítása esetén

Kérdés: Építési beruházásként készül egy termálfürdő I. üteme. A munka a befejezéshez közeledik, a II. ütem indítása a következő napirend. Tárgyalásos eljárás alkalmazható-e, avagy kötelező nyílt eljárás kiírása akkor, ha a II. ütem szükséges a létesítmény teljes működéséhez, azt késedelem nélkül pedig csak az eredeti kivitelező tudja végezni, és a szerződést a régi Kbt. alapján folytatott eljárás eredményeként kötötték meg 2004 tavaszán?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint – a kérdés tartalma alapján -késedelemről kevésbé beszélhetünk, feltéve ha előre nem látható okból húzódottel a II. ütem kiírása. Esetünkben ezért nem alkalmazható a Kbt. 125. § (3)bekezdésének a) pontja, amely lehetővé teszi, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.
1
11
12
13
15