Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Támogatás fogalmának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a támogatás Kbt.-beli fogalmát, az mennyiben tér el a korábbi rendelkezésektől?
Részlet a válaszából: […] A támogatás fogalma lényegében a leggyakrabban módosított meghatározások kategóriájába tartozik, hiszen tartalmát tekintve más és más fogalomként szerepelt a régi Kbt.-ben – illetve annak módosításaiban –, az új Kbt. pedig a korábbi meghatározástól úgyszintén eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattevő nyilatkozata kizárásra okot adó körülményekről

Kérdés: A Kbt. 62. § (1) bekezdésének a) pontjáról kell-e nyilatkoznia az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg – a Kbt. 71. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben, azaz alvállalkozó(k) igénybevétele esetében – akinek a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Eredményhirdetés a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-a értelmében külön levélben meg kell hívni az ajánlattevőket az eredményhirdetésre?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 94. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (ez az ún. eredményhirdetés a Kbt.-ben). Az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. közszolgáltatókra irányadó előírásai

Kérdés: A különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartozó szervezeteknek – a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseiknél – a nem a főtevékenységükhöz, hanem egyéb tevékenységükhöz tartozó beruházásaiknál kell-e alkalmazniuk a közbeszerzésekre vonatkozó különös rendelkezéseket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 163. §-ának (1) bekezdés a)-d) pontjai szerint a különös közbeszerzési eljárás hatálya alá – közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzések esetében – a következő tevékenységek tartoznak: ivóvíz, villamos energia, gáz vagy hőenergia termelése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Iratbetekintés jogorvoslati eljárás során

Kérdés: Ki tekinthet be a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt folyamatban lévő ügy irataiba és milyen indokkal?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. meghatározza azokat a személyeket (szervezeteket) akik (amelyek) külön engedély hiányában is tanulmányozhatják a jogorvoslati eljárásban az adott közbeszerzési ügy iratait. E szerint a közbeszerzési ügy kérelmezője (azaz az eljárást kezdeményező), az ellenérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
14
15