27 talált cikk a közbeszerzés mennyisége kifejezésre

Kérdés: Kérjük tájékoztatásukat, hogy a központosított rendszerben – konkrét esetben a DKÜ által – kötött keretmegállapodás alapján az eljárás második részében lefolytatásra kerülő versenyújranyitás során van-e lehetőség egyedi keretmegállapodást kötni, és az alapján közvetlen megrendeléssel megvalósítani a beszerzéseket. Amennyiben igen, a központosított keretmegállapodás alapján kötött egyedi keretmegállapodásra vonatkozóan van-e megkötés? Az ajánlatkérőnek a keretmegállapodás ideje alatt a felmerülő igények szerint kell biztosítani az érintett eszközöket. Ezek az igények projektszinten jelentkeznek, időben nem egyenletes az eloszlásuk, az eljárás indításakor előre nem ismertek, nem definiáltak, nagyságrendjük előre nem pontosan kalkulálható, ennek következtében a közbeszerzés mennyiségét konkrét mennyiségi adatokkal nem lehet meghatározni. Ezért a keretmegállapodás megkötése lenne az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb megoldás.

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?

Kérdés: Ez idáig az egységes joggyakorlat szerint az ellenszolgáltatás mértékét vagy azzal arányosan a közbeszerzés mennyiségét kellett, illetve lehetett az ajánlatkérőnek előírnia referencia alkalmassági követelményként, és ahhoz igazodóan az igazolási módot. Most kvázi alternatív igazolási módot kell lehetővé tenni az ellenszolgáltatás mellett, a mennyiséggel. Ebben az esetben az ajánlattevő fogja eldönteni, hogy melyik neki a szimpatikusabb mód?

Kérdés: Milyen mértékű pontossággal kell a beszerzési mennyiséget meghatározni akkor, amikor nem tudjuk pontosan előre megmondani azt? Egyszerre kellene ą eltérést alkalmazni, vagy esetleg még az opció jöhet szóba? Ez milyen hatással van a becsült értékre? Le is vonhatom akár a csökkentett mennyiséget – figyelemmel arra, hogy az az alapmennyiség?

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem adott meg konkrét példányszámokat, csak nagyon tág intervallumot tól-ig megjelöléssel a beszerzés tárgyát képező termék vonatkozásában. Ennélfogva árakat sem tudunk megalapozottan adni, mert az nagyban függ a példányszámtól. Az előzetes vitarendezés iránti kérelmünket az ajánlatkérő elutasította azzal, hogy korábban is érkezett érvényes ajánlat a fenti tartalmú felhívás (dokumentáció) alapján. Jogszerű így a kiírás?

Kérdés: Elfogadható-e az, ha az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét egy kétéves keretszerződés időtartama alatt 120 százalékkal megnöveli?

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy a Kbt. 46. §-a alapján az ajánlatkérőnek két lehetősége van a mennyiség meghatározására: pontos mennyiséget ad meg, vagy egyirányú százalékos eltéréssel határozza meg a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét? Álláspontom szerint a százalékos egyirányú eltérés lehetősége akkor irány­adó, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a beszerezni kívánt mennyiséget (például földgázenergia). A százalékban meghatározott egyirányú eltérés nemcsak egy variáció, ha nem tudja az ajánlatkérő pontosan megadni a mennyiséget, hanem az egyetlen variáció. Véleményem szerint, ha az ajánlatkérő nem tudja pontosan meghatározni a mennyiséget, akkor százalékosan köteles meghatározni a megadott mennyiségtől való eltérés lehetőségét, és csak egyirányú eltérés lehetséges. A hatályos Kbt.-re, annak miniszteri indokolására, valamint a döntő­bizottsági gyakorlatra is figyelemmel az új Kbt. sem ad lehetőséget arra, hogy az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől korlátlan mennyiséggel való eltérést írjon elő a felhívásban akár lefelé, akár felfelé. Jól értelmezem a hatályos szabályozást?

Kérdés: Hogyan értelmezhető a dokumentáció azon megfogalmazása, hogy az eljárás főbb mennyisége? Főként akkor, ha a tárgy mellett erről e címszó alatt nem is rendelkezik?

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?