Összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértését valósítja-e meg az ajánlatkérő, ha egy közbeszerzési eljárásban ugyanazon személyt választja ki három feladatra, ezáltal ugyanaz a személy a tervező, a műszaki ellenőr és a bírálóbizottsági tag is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre adott válasz nagymértékben attól függ, hogy mi a közbeszerzési eljárás tárgya, amelyben az adott személy „három funkcióban” az ajánlatkérő által bevontan részt vesz.A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályokat az ajánlatkérő és az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.

Érvénytelenség hiányos költségvetés esetében

Kérdés: Érvénytelenséget okoz-e, ha egy sort nem tölt ki az ajánlattevő a költségvetésben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valójában jogi értelemben nem lehet a kérdésre egyszerű választ adni, hiszen attól függően, hogy átalánydíjas szerződésről van szó, valamint a hiányosság jellegéről (nulla értéket ad, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja), teljesen más a jogi megítélése a kérdésnek....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok igazolása több eljárásban

Kérdés: Egy közbeszerzési eljáráson indulunk, ahol az ajánlatkérő nyilatkozatmintát adott ki a kizáró ok közjegyzői hitelesített nyilatkozattal történő igazolására. Ez a nyilatkozatminta tartalmazza a közbeszerzési eljárás nevét. Jogunkban áll egy olyan közjegyzői hitelesített nyilatkozatot becsatolni, amely nem tartalmazza az adott eljárás nevét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. §-a határozza meg, hogy uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásokban a Magyarországon telepedett ajánlattevők (részvételre jelentkezők) milyen módon igazolják az egyes kizáró okok fenn nem állását. A 321/2015. (X. 30.)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. január 8.

Online tárgyalás

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő, amennyiben tárgyalást hirdetett meg, közben az egyik tárgyalást online tárgyalássá alakítsa? Nem volt részletesen meghatározva a szabály, csak az első tárgyalás formája volt egyértelműen meghirdetve. Ezt megteheti az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tárgyalás szabályait az ajánlatkérőnek az alábbiak szerint kell meghatároznia:"87. § (1) Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban meghatározza, hogy a műszaki leírás és a szerződéses feltételek mely elemei jelentik azokat a minimumkövetelményeket, amelyekről nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 8.

Kizárólagos jogosult nyilatkozata a gyártó helyett

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozhat-e a gyártó helyett, amennyiben az ajánlatkérő kifejezetten gyártói nyilatkozatot kér? Az ajánlattevő azt írja, hogy kizárólagos jogosultnak számít, ezért ő nyilatkozhat, és egyébként az ajánlatkérő a gyártót nem definiálta.
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy az ajánlatkérő előírta a gyártói nyilatkozatot, és nem időközben, az eljárás során merült fel egy olyan nyilatkozati igény, melyre az eljárási dokumentumok nem utaltak. Véleményünk szerint a gyártói nyilatkozat nem helyettesíthető a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalás tervpályázati eljárásban

Kérdés: A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján jól értelmezem-e, hogy tárgyalásos tervpályázati eljárás nem indítható? Ha igen, akkor mi értelme van annak, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját pedig tartalmazza a szabályozás, de abban nincs szabadsága az ajánlatkérőnek, hogy azt választhassa, miközben más szempontból meg dönthet többféle tervpályázati eljárás választása között?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése egyértelműen felsorolja, hogy tervpályázati eljárás nyílt, meghívásos vagy egyszerű tervpályázati eljárás lehet. Tárgyalásos formát tehát nem azonosít a tervpályázati...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. április 12.

A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ilyen kötelezettség nem áll fenn. Sokkal inkább az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. kormányrendelet előírása miatt dönt úgy több ajánlatkérő, hogy inkább alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 9.

Értesítés előzetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettségéről

Kérdés: Az előzetes piaci konzultációval kapcsolatban kérdezem: minden arra kötelezett ajánlatkérő kap értesítést, vagy csak a kormány irányítása alatt állók?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2022. március 15-én lépett hatályba az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről szóló 63/2022. kormányrendelet. Arendelet 1. § (1) bekezdése alapján áll fenn az elő­zetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettsége, mely...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. április 13.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a megkövetelt létszám ténylegesen alátámasztja-e a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását. A Kbt. 65. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. március 9.

Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban

Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 87. § (6) bekezdése értelmében mindenképpen jelezni kell az eljárást megindító felhívásban tárgyalásos eljárás esetében, ha esetleg az ajánlatkérő úgy szeretne dönteni, hogy mégsem tart tárgyalást. Ezt a lehetőséget viszonylag ritkán használják ki az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. július 14.
1
2
3
…
10