Találati lista:
1 Összeférhetetlenség
Kérdés: A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértését valósítja-e meg az ajánlatkérő, ha egy közbeszerzési eljárásban ugyanazon személyt választja ki három feladatra, ezáltal ugyanaz a személy a tervező, a műszaki ellenőr és a bírálóbizottsági tag is?
2 Érvénytelenség hiányos költségvetés esetében
Kérdés: Érvénytelenséget okoz-e, ha egy sort nem tölt ki az ajánlattevő a költségvetésben?
3 Kizáró ok igazolása több eljárásban
Kérdés: Egy közbeszerzési eljáráson indulunk, ahol az ajánlatkérő nyilatkozatmintát adott ki a kizáró ok közjegyzői hitelesített nyilatkozattal történő igazolására. Ez a nyilatkozatminta tartalmazza a közbeszerzési eljárás nevét. Jogunkban áll egy olyan közjegyzői hitelesített nyilatkozatot becsatolni, amely nem tartalmazza az adott eljárás nevét?
4 Online tárgyalás
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő, amennyiben tárgyalást hirdetett meg, közben az egyik tárgyalást online tárgyalássá alakítsa? Nem volt részletesen meghatározva a szabály, csak az első tárgyalás formája volt egyértelműen meghirdetve. Ezt megteheti az ajánlatkérő?
5 Kizárólagos jogosult nyilatkozata a gyártó helyett
Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozhat-e a gyártó helyett, amennyiben az ajánlatkérő kifejezetten gyártói nyilatkozatot kér? Az ajánlattevő azt írja, hogy kizárólagos jogosultnak számít, ezért ő nyilatkozhat, és egyébként az ajánlatkérő a gyártót nem definiálta.
6 Tárgyalás tervpályázati eljárásban
Kérdés: A 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet alapján jól értelmezem-e, hogy tárgyalásos tervpályázati eljárás nem indítható? Ha igen, akkor mi értelme van annak, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját pedig tartalmazza a szabályozás, de abban nincs szabadsága az ajánlatkérőnek, hogy azt választhassa, miközben más szempontból meg dönthet többféle tervpályázati eljárás választása között?
7 A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának ismételt előírása eljárás eredménytelensége esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt eljárást írt ki, és a felhívásban rögzítette, hogy az a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját alkalmazza. Az eljárás során csak egy ajánlat került benyújtásra, így az eljárás a hivatkozott 75. § figyelembevétele miatt eredménytelen lett. Az ajánlatkérő ismételten kiírja ugyanazon beszerzésre a nyílt eljárást. Az ajánlatkérőnek kötelező-e ismételten előírni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját, ha már azt előzőleg kiírta, és eredménytelen lett?
8 Értesítés előzetes piaci konzultáció alkalmazásának kötelezettségéről
Kérdés: Az előzetes piaci konzultációval kapcsolatban kérdezem: minden arra kötelezett ajánlatkérő kap értesítést, vagy csak a kormány irányítása alatt állók?
9 Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél
Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
10 Tárgyalástól eltekintés jelzése a hirdetményben nyílt eljárásban
Kérdés: Szükséges-e jelezni a hirdetményben, ha az ajánlatkérő a tárgyalástól el szeretne tekinteni a nyílt eljárás során, függően a beérkező ajánlatoktól? Ez gyakorlatilag egyébként eljárástípus-váltást jelent, ami nem feltétlenül megengedett a közbeszerzésben. Szükséges-e indokolnia a döntését az összegezésben? Nem nyújt ez lehetőséget a visszaélésszerű jogalkalmazásra?
