Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 16.

Hamis adatszolgáltatással kapcsolatos jelentési kötelezettség alkalmasság nem megfelelő igazolása miatt

Kérdés: Amennyiben egy ajánlattevő nem igazolja megfelelően az alkalmasságát, az ajánlatkérőnek kötelessége lejelentenie hamis adatszolgáltatás miatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja továbbra is tartalmazza azt az általános kötelezettséget, hogy amennyiben az ajánlattevő az előzetes nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasság igazolásának, és mindez befolyásolja az ajánlatkérő döntését, továbbá az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 16.

Eljárás FAKSZ-szolgáltatás 2021. február 1-jét követő igénybevétele esetén keretmegállapodás hiányában

Kérdés: Mit kell tennem, ha még nincs hatályban keretmegállapodás, amennyiben a FAKSZ-szolgáltatást a központosított közbeszerzési rendszerből kell igénybe vennem februártól?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ajánlatkérőként a www.kozbeszerzes.gov.hu honlapon, azaz a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság honlapján elérhető az a bejelentőlap-minta, mely saját hatáskörű beszerzés engedélyezésére irányul. Ennek kitöltése során nyilatkoznia kell az ajánlatkérőnek arról,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 10.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 143. §-ában rögzíti, mely esetekben kell vagy lehet a közbeszerzési szerződést megszüntetni, mely szabályok egészítik ki azokat a megszüntetési okokat, melyeket a szerződő felek egyébként is meghatároztak a szerződésben. Tekintsük át azokat a kizáró okokat,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 5.

Online tárgyalástartás a koronavírusra hivatkozással

Kérdés: Koronavírus miatt van-e lehetőség a tárgyalás online formában történő megtartására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kétszakaszos tárgyalásos eljárás szabályai szerint a tárgyalás lényege, hogy az eljárás második szakaszában az ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőkkel az ajánlatkérő tárgyal a szerződés feltételeiről a 85. § (1) bekezdés szerint, mely az alábbi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 8.

Tárgyalások lefolytatásának mellőzhetősége

Kérdés: Milyen módon van lehetőségem kifogásolni, hogy az ajánlatkérő annak ellenére, hogy tárgyalásos eljárást folytatott le, mégis úgy döntött az eljárás során, hogy nem tárgyal? Esetünkben nem uniós projektről van szó, magasabb árat adtunk, mert számítottunk a későbbi tárgyalásokra. Van-e lehetőség az eljárástípus fenntartását kérni az ajánlatkérőtől? Hiszen így nem etikus eltekinteni a tárgyalástól.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 87. §-ának (6) bekezdése lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételekkel az ajánlatkérő eltekintsen a további tárgyalásoktól. Ezt a lehetőséget ritkán használják ki az ajánlatkérők, hiszen a tárgyalásos eljárás választása jellemzően azért fontos számukra, mert...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 8.

Többes megjelenés tilalma elektronikus katalógusban

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás tárgyait elektronikus katalógusba foglalja, egy ajánlattevő megjelenhet-e az elektronikus katalógus különböző sorain egy másik ajánlattevő alvállalkozójaként, vagy ez a Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti együttes megjelenés tilalmába ütközik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés rendkívül bonyolult, hiszen jelenleg az elektronikus katalógus szabályozása általános, melynek következtében akár az a válasz is elképzelhető, hogy a katalógust egységesen kell kezelni, így valójában minden sor esetében vizsgálni kell az esetleges többes megjelenés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 4.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás előkészítése előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Az ajánlatkérő előzetes piaci konzultáció keretében készíti elő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárását. Van-e erre jogalapja, elmehet-e cégünk mint egyetlen beszállító az érintett tárgyalásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az előzetes piaci konzultáció piaci résztvevőkkel történik az eljárás előkészítése és a gazdasági szereplők tájékoztatása érdekében. Feltételezzük, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja az ajánlatkérő szerint fennáll, így az ajánlatkérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. augusztus 7.

Közbeszerzés lefolytatása az EKR-en kívül

Kérdés: Mit tehetünk, ha az EKR honlapján az szerepel, hogy időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárást az EKR-en kívül kell lefolytatni? Milyen jogszabály ad lehetőséget az üzemeltetőnek arra, hogy EKR-en kívülre helyezze az ajánlatkérő eljárását?
Részlet az állásfoglalásából: […] A www.ekr.gov.hu oldalon 2018. 07. 19-én az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel meghirdetett meghívásos vagy tárgyalásos eljárásokra vonatkozó információ jelent meg az alábbi tartalommal:"Tájékoztatjuk, hogy a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. szeptember 12.

Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, a főszabály a Kbt. 161. §-a értelmében, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság csak a legszükségesebb esetekben tart tárgyalást, sőt van olyan eset, ahol tárgyalás tartására egyáltalán nem biztosít lehetőséget a jogszabály.A Kbt. utalt, 161. §-ának (1)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. augusztus 16.
1
2
3
…
10