Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. tartalmazza a következők szerint:Értelmező rendelkezéseiben meghatározza egyrészt a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát, amin az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Közreműködő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha a társaság részt vesz a közbeszerzési eljárás előkészítésében, akkor lehet-e a beruházásban pénzügyi bonyolító alvállalkozója, megbízottja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának (3) bekezdése egyértelműen fogalmaz a kérdésben, amikor kimondja, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Ajánlattevői kör szűkítése

Kérdés: Milyen feltételek mellett szűkítheti az ajánlatkérő az ajánlattevők körét?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban elmondható, hogy a Kbt. meglehetősen korlátozott körben engedi meg az ajánlattevők körének szűkítését alapelveivel összhangban.Az ajánlattevők elsősorban a Kbt.-ben szabályozott kizáró okokat kötelesek eljárásukban figyelembe venni, tehát értelemszerű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Irreleváns pályázati feltétel meghatározása

Kérdés: Meghatározhat-e olyan feltételt az ajánlatkérő, amely nem releváns a közbeszerzés tárgyát tekintve? Konkrétan, hogy ún. élőerős vagyonvédelmi és járőrszolgálatra vonatkozó vállalkozási (szolgáltatási) szerződés esetén alkalmatlan az ajánlattevő akkor, ha nem rendelkezik legalább kettő darab, egészségügyi fekvőbeteg-intézménytől származó referenciaigazolással?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt

Kérdés: Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. paragrafusának általános, (1) bekezdése értelmében, amennyiben az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

"B" melléklet szükségessége részajánlat kérése esetén

Kérdés: Részajánlat kérése esetén kötelező-e a B mellékletben feltüntetni a részeket, vagy lehet a beszerzés tárgyánál, mennyiségénél felsorolni (például konyha élelmiszer-ellátására kiírt eljárásnál sok terméket sorolnak fel, esetenként 80-100-at), kell-e a B melléklet, illetve ezáltal a CPV-szám feltüntetése (termékek szónál a kenyéren át a húsfélékig)?
Részlet a válaszából: […] Részajánlat kérése esetén a 15/2004. IM rendelet 31. melléklete, azaz a kitöltési útmutató értelmében például a 7. melléklet részvételi vagy ajánlati felhívás II. 1.9) pontjában ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére (részeire) történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Értékhatár alatti beszerzésre vonatkozó rendelkezés alkalmazása

Kérdés: Nemzeti értékhatárt meghaladó beszerzés során az áruk kétharmad részét központosított beszerzéssel meg tudjuk vásárolni. A megmaradó egyharmadra alkalmazható-e az értékhatár alatti beszerzésre vonatkozó rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt több gépjármű beszerzését tervezik, akkor a Kbt. 40. §-ának (1)–(2) bekezdése értelmében nem lehet ezeket a beszerzéseket részekre bontani, hiszen rendeltetésük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Tervező mint ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Amennyiben tervezőként részt vettem a dokumentáció elkészítésében, részt vehetek-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] Ezzel a kérdéssel kapcsolatban a Kbt. 10. §-ának (6) bekezdése egyértelműen fogalmaz, amely szerint nem áll fenn összeférhetetlenség azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki vagy amely a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Közbeszerzés tárgyának, mennyiségének meghatározása egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. 50. §-a meghatározza, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát, illetve mennyiségét. Azonban a közbeszerzés mennyiségét úgy is meg lehet határozni, hogy az ajánlatkérő a legalacsonyabb vagy a legmagasabb mennyiséget vagy értéket közli, és kiköti az ettől való eltérés lehetőségét, előírva az eltérés százalékos mértékét. Kérdésünk, hogy alkalmazható-e szükség esetén a fenti kitétel az egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása esetén is, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 299. § (2) bekezdésének b) pontja, illetve a 300. §-ának (6) bekezdése erre tételesen nem tér ki?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni – egyebek mellett – a közbeszerzés tárgyát, illetőleg mennyiségét.A (2) bekezdés lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a közbeszerzés mennyiségét úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Alkalmasság igazolása referenciamunkákkal

Kérdés: A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja az alkalmasság kérdéskörében az ún. referenciaszállításokra legfeljebb 3 éves időtartamot határoz meg. Ezzel szemben építési beruházásoknál gyakori a hosszú, 3-5 éves átfutás. Mi a teendő ilyen esetben? Közszolgáltatók a Kbt. 194. §-a alapján előírhatnak-e 5 év referenciamunka-ismertetést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése az árubeszerzés esetére rendelkezik az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó alkalmassága igazolásának módjairól. E szerint ajánlattevőnek és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
1
45
46
47
50