521 talált cikk a közbeszerzés tárgya kifejezésre

Kérdés: Egy építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárásban felhívást kaptunk számítási hiba javítására. A felhívásban az ajánlatkérő megjelölte a költségvetésben hibás adatokat, illetve azt, hogy a felolvasólapon mit mire javítsunk. Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben a közös ajánlattevő a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesíti, úgy az ajánlat a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdésére figyelemmel érvénytelen. Az ajánlatnak a javításokkal nem érintett részei, így különösen az ajánlati ár egyéb elemei nem változnak. Képletezési probléma miatt a költségvetési tételek javítása esetén egyéb tételek ára is változott volna, vagyis a számításihiba-javításunk nem felelt volna meg annak az előírásnak úgy, hogy az ajánlati ár egyéb eleme ne változzon. Tekintettel arra, hogy a felhívás szövegének szó szerinti értelmezése szerint az ajánlatkérő a felolvasólapi megajánlás javítására kért fel minket, csak a felolvasólapot javítottuk és nem nyújtottunk be módosított költségvetést. Érvényteleníthet minket mégis az ajánlatkérő?

Kérdés: Az ajánlatkérő a felelős műszaki vezető szakember többlettapasztalatát jelölte meg értékelési szempontként. Nekünk sajnos nincs saját szakemberünk, ezért külső egyéni vállalkozóval oldanánk meg. Egy szakemberrel kapcsolatos értékelési szempontra is bevonhatunk kapacitást biztosító szervezetet?

Kérdés: Közbeszerzési keretszerződést szeretnénk kötni árubeszerzési témában, a terméklista 30 termékcsoportból és összesen 120 termékből áll. A teljes mennyiségen belül opciós mennyiséget is szeretnénk megjelölni a szerződésben. Mikor járunk el jogszerűen az opciós mennyiségek meghatározása tekintetében? Vonatkozhat az opció csak bizonyos termékcsoportokra, vagy akár egyes termékekre is?

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen szeretnénk ajánlatot tenni, ahol a felhívás szerint szerződéskötéshez ISO 14000 tanúsítványt kér az ajánlatkérő. Nekünk nincs ilyen tanúsítványunk, ezért kérdeznénk, hogy az ISO-tanúsítványra is lehet hozni kapacitást, mint a referenciára?

Kérdés: Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárásunk, ahol az egyik bírálóbizottsági tag jelezte, hogy le szeretne mondani a bizottsági tagságáról. Szeretnénk kérdezni, hogy bírálati szakaszban lecserélhetőek a bírálóbizottsági tagok?

Kérdés: Az ajánlatkérő központosított közbeszerzés során árubeszerzésre irányuló versenyújranyitással eljárást kezdeményezett az IDPR-ben. Az ajánlatkérő részéről az ajánlattételi felhívásban az alábbi előírás került rögzítésre: „24. Az ajánlathoz csatolandó: 24.2. az ajánlati ár (összesen ár) részletezését tartalmazó Ajánlattételi lapot a műszaki leírásban előírt műszaki tartalommal összhangban. Az Ajánlattételi lapot szerkeszthető formában, a jelen felhívás 20.1. és 21. pontjában előírtak szerinti .xls-fájlban is kérjük beadni. … Amennyiben az ajánlatban benyújtott Ajánlattételi lap és az .xls-dokumentum között eltérés van, az ajánlatkérő az ajánlat részeként benyújtott Ajánlattételi lapot tekinti irányadónak. Az ajánlattételi lapot az ajánlatkérő a Kbt. 3. § 37. pontja szerinti szakmai ajánlatnak tekinti.” A beérkezett ajánlatok értékelése, vizsgálata során az első helyen rangsorolt ajánlattevő az ajánlattételi lapon szerepeltetett ártáblázatát a szakmai ajánlatnak minősített dokumentumban az ajánlattételi felhívás 6. pontjában megadott „A közbeszerzés tárgya és mennyisége” adatokat további cikkszám szerint azonos tételekkel egészítette ki. A cikkszám szerinti tételek így hat esetben duplikálásra kerültek, azonban a megajánlott ajánlati ár meghatározására az ajánlatkérő által meghatározott tételek figyelembevételével került sor. A szerkeszthető formában, .xls-fájlban benyújtott dokumentumban az ajánlattevő az ajánlatát a pontos beszerzési tárgyra, duplikált tételek nélkül megtette (vagyis ez a dokumentum tartalmazza a helyes megajánlást). Ebben az esetben a szakmai ajánlatnak tekintendő pdf-fájlban a hat tétel ismétlődése tekinthető-e adminisztratív hibának, figyelemmel az ajánlati árra – amely a helyes mennyiségre vonatkozik –, így megállapítható-e az ajánlat érvényessége? Tekintettel arra, hogy nem átalánydíjas szerződés megkötéséről van szó, ebben az esetben miként lehet figyelembe venni a Kbt. 78. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakat?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljáráson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő szakembert jelölt meg értékelési szempontként. Nekünk sajnos nincs saját szakemberünk, ezért külső egyéni vállalkozóval oldanánk meg. A szakember-értékelési szempontra is megnevezhetünk kapacitást biztosító szervezetet?

Kérdés: Önkormányzati háttérintézményként az önkormányzat egy másik háttérintézményével közösen tervezünk közbeszerzést. Közös feladat lenne az eljárás előkészítése, a bírálat és az értékelés, de az eljárást mi folytatnánk le a másik háttérintézmény nevében is. Mi ennek a módja? További kérdés, hogy az eljárás végén köthet-e mindegyik intézmény a saját nevében szerződést?

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?