4494 talált cikk a közbeszerzés kifejezésre

Kérdés: Egyszerű közbeszerzés esetében a szakmaiságnak ugyanúgy kell érvényesülnie, mint a többi eljárási rezsimben? Tehát a 3 főben a szakmai, a jogi és a közbeszerzési ismeret ugyanúgy követelmény?

Kérdés: Egyszerűsített közbeszerzési eljárást lebonyolíthat-e az önkormányzat polgármesteri hivatala anélkül, hogy OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező szakember ebben részt venne (a hivatal dolgozója közgazdász végzettségű)?

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a bírálati lap alkalmazása tagonként?

Kérdés: Az előzetes összesített tájékoztatóban az április 15-ig már lebonyolított eljárásokat is fel kell tüntetni?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontjában leírtakat, miszerint "az ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzéteheti a b) pont szerinti esetben" (3 ajánlattevőnek történő felhívásmegküldés). Megjelentethetem-e napilapban is, vagy csak a Közbeszerzési Értesítőben, vagy együtt mindkettőben?

Kérdés: Önkormányzat személygépkocsi vásárlására készül. A márkakereskedő a hat évvel ezelőtt vásárolt személygépkocsit beszámítja, így az értékesítési szerződés, illetve a számla összege nem haladja meg a nettó kétmillió forintot. Ilyen esetben kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?

Kérdés: Mi a Kbt. 5. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési terv minimális tartalma?

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltatás tekintetében részben visszterhes jellegű szerződés esetén kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására? A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztására irányuló közbeszerzés ajánlati felhívás programjában meg kell-e jelölni az ártalmatlanítóhelyet (lerakóhelyet) akkor is, ha ez esetlegesen előnytelen helyzetet jelent az ajánlattevő(k)nek, következésképpen költségesebb szolgáltatást a településnek? Végül a 224/2004. Korm. rendeletben az ártalmatlanító hellyel kapcsolatos előírás értelmezhető-e több kijelölt ártalmatlanítóhely megjelölésére?

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése alapján érvénytelenné nyilvánítja, és az eljárás további szakaszaiból kizárja, és erről a döntésről a Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése szerint az ötödik napon írásban értesíti az érvénytelen ajánlatot tevőt. Ez esetben előfordulhat, hogy az írásbeli értesítés kézhezvételéig a döntéshozó az eljárást lezáró határozatot meghozza. Ha a kizárásról szóló döntést az ötödik (vagy a kézbesítési okok miatt hatodik) napon tudja csak az érvénytelen ajánlattevő a döntőbizottságnál megtámadni, a szerződést meg kell-e kötni az érvényes ajánlattevővel az eredményhirdetést követő nyolcadik napon abban az esetben, ha az érvénytelen ajánlatot tevő a kizárás megtámadására vonatkozó kérelmét az ajánlatkérőhöz is eljuttatja, de a döntőbizottság még nem kereste meg az ajánlatkérőt?